Állami tőkeinjekciót kaphatnak a hirtelen drágulás miatt megrendülő energiacégek Németországban egy törvénymódosítás szerint, amelyet az Oroszországból érkező földgázszállítások visszafogása miatt rohamtempóban tárgyalt meg a parlament (Bundestag), és csütörtökön késő este fogadott el.

A koronavírus-világjárvány első szakaszában szinte egyik napról a másikra az összeomlás szélére került légitársaság, a Lufthansa megmentésének mintájára kidolgozott megoldás szerint az állam az eddiginél jóval gyorsabban juttathat tőkét az ország működéséhez elengedhetetlenül szükséges – az úgynevezett kritikus infrastruktúrához sorolt – energetikai vállalatoknak. Az állam átmenetileg tulajdonrészt is szerezhet az ilyen cégekben, és akár a működtetés felügyeletét is magához vonhatja – ismertette a távirati iroda. A törvényben rövid távú stabilizációs intézkedéseknek nevezett műveletek nem csupán az energiaellátás fenntartását szolgálják, hanem azt is, hogy ne kelljen azonnal áthárítani a fogyasztókra a drágulás miatt megnövekedett költségeket.

Ha ez mégis elkerülhetetlen, két megoldást lehet alkalmazni. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket. A másik megoldás az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, “nettósított” változata. Ennek révén a többletköltségeket nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen, egy új illeték formájában. Mindkét megoldás szigorú feltételekhez kötött és “egyelőre nem aktiválható”, de “rendelkezésre kell állniuk az eszköztárban, hogy a gázárak további emelkedése és a helyzet súlyosbodása esetén tudjunk cselekedni” – emelte ki a szövetségi gazdasági minisztérium az energiaellátás biztonságáról szóló törvény módosításáról kiadott közleményében.

Azt írták, az új eszközrendszer azt szolgálja, hogy fenntartsák az energiaszektor működését és megakadályozzák a válság átterjedését más területekre. Ha például csökken a gázimport, a gáz várhatóan jelentősen drágul a piacon, és ha az energiavállalatok nem tudják kifizetni a magas árakat, és így nem tudják teljesíteni a szerződéseiket, akár fizetésképtelenné is válhatnak, és összeomlásuk “komoly zavart” okozhat az egész gazdaságban, “az ellátási lánc mentén egészen a végfelhasználóig” – fejtette ki a minisztérium. A kormány attól tart, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő tíznapos karbantartás után. A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget

A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra. A hatóság legutóbbi, csütörtöki napi jelentés szerint az ellátási helyzet “feszített, és nem zárható ki, hogy tovább romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 62,9 százalékos. A zavartalan téli ellátáshoz októberre 80 százalékos, novemberre 90 százalékos töltöttségi szintet kell elérni.