Az MNB szeptemberben méri fel a kamatemelések eredményeit.

A monetáris tanács a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében értékeli átfogóan a kamatemelési ciklus eredményeit és azonosítja az inflációs kilátásokat övező kockázatokat – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

Megerősítették: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A jegybank kedden újabb 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelte az alapkamatot, és változtatott a kamatfolyosón is, ami így 0,55 százalék és 2,45 százalék közötti lett – adta hírül a távirati iroda.

Az indoklásban azt is jelezték, hogy a testület döntött az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindításáról. A továbbiakban a grémium már nem jelöl ki az állampapír-vásárlási program keretében vásárolt teljes állományra vonatkozó felülvizsgálati korlátot, ehelyett a heti vásárlások célmennyiségét határozza meg – ismertették.

Első lépésben az augusztus 23-i héttől kezdődően heti 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra mérséklődnek az MNB vásárlásai, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. Ezt követően a tanács a negyedévek végén, először 2021 szeptemberében értékeli átfogóan a programot. Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdi meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya – húzták alá.

A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja – tették hozzá. A monetáris tanács emlékeztetett arra: miközben a monetáris tanács megindította a válságkezelési eszközeinek kivezetését, a hosszú távú fenntarthatóságot támogató programok tartósan az eszköztár részei maradnak. A fenntarthatóság támogatása jegyében sikeresen elindult az MNB Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programja – idézték fel.

A monetáris tanács keddi ülésén a Növekedési kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte – jelentették be. Az indoklásban többször hangsúlyozták, hogy a monetáris tanács elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett és arra is felhívták a figyelmet, hogy a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. A döntéshozók megítélése szerint a magyar gazdaság sikeresen újraindult – húzták alá.

Arra is kitértek: a második negyedévben a hazai GDP 17,9 százalékkal bővült éves alapon, míg az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék, meghaladva a válság előtti szintjét. A magyar gazdaság helyreállásának üteme érdemben kedvezőbb az Európai Unió átlagánál – fűzték hozzá. A 2020-as 8,1 százalék után 2021-től a költségvetés hiánya mérséklődik, amivel párhuzamosan az államadósság-ráta ismét csökkenő pályára áll – mutattak rá. Júliusban az éves összevetésben számított infláció 4,6, míg a maginfláció 3,5 százalék volt – emlékeztettek.

A fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest 0,7 százalékponttal mérséklődött. A fogyasztóiár-index ősszel bázishatások következtében átmenetileg újra emelkedik, így az áremelkedés üteme év végéig a jegybanki toleranciasáv felett alakul. Ezt követően az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik – vetítették előre az indoklásban.