Októberben az éves infláció az előző hónaphoz képest 1,0 százalékponttal 21,1 százalékra emelkedett, amit döntő mértékben az élelmiszer infláció gyorsulása okozott. Az élelmiszerek 1,2 százalékponttal járultak hozzá az éves infláció emelkedéséhez, míg az üzemanyagok hozzájárulása bázishatás következtében negatív, -0,5 százalékpont volt – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában szerdán a Magyar Nemzeti bank (MNB).
Az előző hónaphoz képest a maginfláció 1,6 százalékponttal nőtt. A maginfláció növekedésének kétharmadát 1,1 százalékpontot a feldolgozott élelmiszerek hozták. Az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása 2,4 százalék volt, a piaci folyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció havi értéke 1,6 százalékon alakult, ami a szeptemberi 1,1 százalékos átárazáshoz képest magasabb, ugyanakkor nem éri el a nyári hónapok átlagát – közölte az MNB. Az élelmiszerek MNB által számított inflációja 44,7 százalékra ugrott, a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően gyorsult. Szeptemberhez képest az élelmiszerek árai 5,0 százalékkal nőttek, amit részben az egész Európát sújtó aszály magyarázhatott. A feldolgozott élelmiszerek körében az árak növekedése elsősorban a tej, a tejtermékek és a kenyér árváltozásához kapcsolódott – állapította meg az MNB.