Az erőteljes belső kereslettel és a drámaian emelkedő nyersanyag- és energiaárakkal magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a januári import kiugróan magas növekedését és az egyenleg jelentős romlását.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint januárban az export euróban számított értéke 15,1, az importé 31,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 1,142 milliárd euróval romlott, 196 millió euró deficitet mutatott. Suppan Gergely, az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árának drasztikus emelkedése meredeken rontja a cserearányokat, amit részben ellensúlyozhatna a gabonaárak megugrása, azonban a gabonakiviteli korlátozások fékezik az exportot.

Az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra át lehet irányítani – jegyezte meg. Összességében a külkereskedelmi egyenleg jelentősen romlására számít Suppan Gergely azt követően, hogy az exporttöbblet tavaly 3,722 milliárd euróval 1,897 milliárd euróra romlott. A háború miatt idén hiányba fordulhat a külkereskedelem. Az idei külkereskedelmi teljesítményt jelentős bizonytalanságok övezik, új kapacitások kiépülésével azonban a következő években újra emelkedhet a külkereskedelem többlete – írta a Takarékbank elemzője. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: az export bővülése összhangban áll az ipari termelés kedvező alakulásával.

Az import növekedésében szerepe van az erőteljes belső keresletnek, azon belül is elsősorban a fogyasztás emelkedésének. Az import euróban számított értékének jelentős bővüléséhez hozzájárult az energiahordozók, illetve az áram árának elmúlt időszakban tapasztalt drasztikus emelkedése is. A jövőben az egyensúlyi mutatók javításához szükséges az export szintjének jelentős növelése, amelyet a beruházások megvalósulása tud támogatni, míg a háborús konfliktus fékezi, hiszen az az ellátási láncok szakadozását okozza. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy exportoldalon sem Oroszország, sem Ukrajna nem tartozik a legfontosabb célpiacok közé, bár 1-1 vállalkozás kitettsége ettől még jelentős lehet. Az export növekedését segítheti ugyanakkor a szolgáltatások külkereskedelmének kedvezőbb alakulása is. Az import a következő időszakban az olaj és gáz piacán a háború és a belengetett szankciók miatt tapasztalható jelentős árnövekedések miatt tovább drágulhat, azaz az euróban számított érték tovább fog nőni – írta.