Inflációnövelő hatása lesz Csehországban a orosz-ukrán konfliktusnak – vélekedett Jirí Rusnok, a cseh jegybank kormányzója szerdán a Rádió Plus közszolgálati hírrádiónak nyilatkozva.

Jirí Rusnok úgy látja, hogy a konfliktus gazdasági hatása következtében későbbre tolódik a Cseh Nemzeti Bank legfőbb céljának, az infláció két százalék körülire mérséklésének az elérése is. A jegybank nyilvánosságra hozott tervei szerint ezt a célt az idei év végén kellett volna elérni. Januárban 9,9 százalékos volt a csehországi infláció. Megfékezése céljából a jegybanki tanács február elején 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az alapkamatot. A jegybanki elnök szerint elsősorban a magasabb energiaáraknak lesz inflációnövelő hatása. “A mi legfontosabb feladatunk, az árstabilitás biztosítása szempontjából a dolog (konfliktus) inkább negatív. Inflációnövelő hatása lesz. Az inflációt elsősorban a magasabb földgáz-, kőolaj- és más energiaárak fogják befolyásolni” – mutatott rá Jirí Rusnok. “A gazdasági növekedés szempontjából a konfliktust negatív tényezőnek tartom” – szögezte le a cseh jegybank elnöke. Csehországban tavaly 3,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), míg egy évvel korábban 5,8 százalékkal csökkent – közölte február elején a Cseh Statisztikai Hivatal. Becslések szerint 2022-ben négy százalék körüli növekedés várható – ismertette a távirati iroda.