Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető, és lehetséges az is, hogy a monetáris tanács a mennyiségi enyhítésre szóló számszerű útmutatás helyett áttér a rugalmas eszközvásárlási cél alkalmazására.

A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja hétfői helyzetértékelésében közölte: véleménye szerint az MNB-nek a keddi kamatdöntő ülésen még határozott lépéseket kell tennie az eddigi szigorítási intézkedések hatékonyságának erősítésére, különös tekintettel arra, hogy az infláció továbbra is magas, és egyelőre “küszködős” a forint erősödési folyamata is. Ebben a környezetben a ház szerint a monetáris tanács még egy 30 bázispontos kamatemelést végrehajthat, 1,80 százalékra emelve az irányadó kamatot.

A BofA Global Research londoni elemzői ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy ezután indokolttá válhat egy esetleges szünet, vagy a kamatemelések ütemének lassítása. A cég várakozása ugyanis az, hogy a negyedik negyedév után mérséklődik az infláció, emellett az eddigi emelések hatásainak is érvényesülniük kell még. A Bank of America kutatási részlegének szakértői mindemellett azt sem tartják kizártnak, sőt valószínűsítik, hogy az MNB a jelenlegi útmutatáshoz képest még inkább visszafogja a mennyiségi enyhítési ciklust. A ház londoni elemzői szerint lehetséges, hogy a heti 50 milliárd forintos eszközvásárlásról szóló mostani útmutatás helyett megfelelőbb lenne az áttérés a teljesen rugalmasan meghatározott célösszeg alkalmazására.

Hangsúlyozták: véleményük szerint a legutóbbi nagy eurokötvény-kibocsátás csökkentette annak szükségességét, hogy az MNB rendszeresen jelen legyen az állampapírpiacon. A BofA Global Research londoni elemzői szerint kedvező lenne a forint szempontjából, ha a magyar jegybank bármilyen módon áthelyezné a szigorítási cikluson belül a hangsúlyt a kamatpolitikáról a mennyiségi enyhítési műveletek kiigazítására, tekintettel arra is, hogy a folyómérleg-folyamatok kedvezőbb irányt vettek – adta hírül a távirati iroda.

Hasonló várakozásokat fogalmaztak meg az MNB további pénzügypolitikai lépéseivel kapcsolatban a Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői. Hangsúlyozták: a tizenkét havi magyarországi infláció jelenleg 100 bázisponttal jár az MNB előrejelzése felett, mindemellett a hazai össztermék (GDP) második negyedévi növekedési üteme is elérte a várakozási sáv felső szélét, miután negyedéves összevetésben 2,6 százalékra gyorsult az idei első három hónapban mért 2 százalékról.

Mindezek alapján a Morgan Stanley londoni elemzői azzal számolnak, hogy az MNB az idei GDP-növekedésre és az inflációra szóló előrejelzését egyaránt felfelé módosítja. A ház ebben a környezetben azt valószínűsíti, hogy a magyar jegybank még egy 30 bázispontos kamatemelést végrehajt, 1,80 százalékra emelve alapkamatát, és újabb 10 milliárd forinttal 40 milliárd forintra csökkenti a heti eszközvásárlási célösszeget. A Morgan Stanley elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem tartják elhanyagolhatónak az ennél kevésbé szigorú monetáris lépések bejelentésének esélyét sem.

A ház két alternatív előrejelzési forgatókönyvet dolgozott ki: az egyikben 15 bázispontos keddi MNB-kamatemelés, a másikban kamattartás szerepel; igaz, hogy a Morgan Stanley az előbbire csak 30, az utóbbira mindössze 10 százalékos esélyt lát. A ház szakértői ugyanakkor közölték: e rövid távú bizonytalanság ellenére változatlanul a pénzügypolitika szigorítási ütemének lassulásával számolnak, és előrejelzésük az, hogy az MNB a negyedik negyedév egészében 30 bázispontos további kumulatív kamatemelést hajt végre. A Morgan Stanley londoni elemzői ezt a várakozásukat azzal indokolták, hogy már megjelentek az infláció hazai hajtóerőnek stabilizálódására utaló jelek.