A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését – jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen.

Megjegyezte: a 10,75 százalékra emelkedő alapkamatot az egyhetes betét kamata is követni fogja, a csütörtöki tenderen 100 bázispontos emelés várható. A hatósági energiaárakról hozott kormányzati döntés hatására augusztustól egy éven át emelkedni fog a fogyasztói árindex – hangsúlyozta. Továbbra is úgy látják, hogy az infláció valamikor az év vége felé fog tetőzni, de magasabb szinten, mint ahogy azt korábban várták – tette hozzá. Az alelnök elmondta, hogy az infláció éves rátája idén meglátásuk szerint 13-14 százalék körül alakulhat. A jelenlegi számítások szerint a hatósági árszabályozás átalakításának árindex-növelő hatása hozzávetőleg 3 százalékpont – mondta. Az infláció júniusban tovább emelkedett 11,7 százalékra, a havi átárazások mértéke változatlanul a korábbi évek többszöröse volt; az élelmiszerárak emelkedése továbbra is meghatározó volt – idézte fel. Megerősítette, hogy az MNB addig folytatja szigorítási lépéseit, ameddig az inflációs fordulat nem körvonalazódik; ez jelenleg valamikor az ősz folyamára várható. Szólt arról is, hogy a reálkamatok “fontos változói” a monetáris politika irányultságának. Virág Barnabás azt is elmondta, hogy a július 8. óta meghirdetett, devizalikviditást nyújtó swap-tenderek folytatódnak, ezzel is erősítik a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Magyarországban az első negyedévben még 8 százalék felett volt a gazdasági növekedés, továbbá a második negyedévben is élénk, 6 százalék körüli érték volt megfigyelhető – ismertette a távirati iroda

Ugyanakkor júniustól már egyértelműatávirati irodaen láthatók a lassulás jelei, “a magyar gazdaságot is elérte a lassuló konjunktúra hatása” – figyelmeztet. Az orosz-ukrán háború, a járvány esetleges új hulláma, a magas nyersanyagárak és a szállítási láncok további akadozása növelik a globális recesszió kockázatát – jelentette ki. Arra az újságírói kérdésre, hogy a globális szintű recesszió bekövetkezte miatt változtatna-e az MNB a politikáján, azt mondta: az elhúzódó infláció és a másodkörös hatások ellen küzdenek, minden hónapban a beérkező adatok alapján döntenek a szükséges lépésekről e célok mentén. Egy másik kérdésre megjegyezte: a rezsiszabályozás megváltoztatása miatt nem szükséges igazítani a monetáris politikán, az intézkedésnek ugyanis jelenleg nem látható, hogy másodkörös inflációs hatása lenne.