A négynapos munkahét bevezetése szükséges lehet, ezt egyre több szempont indokolhatja, bár ágazatonként eltérően valósulhat meg – vélték szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának A négynapos munkahét vizsgálata címmel szervezett online kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.

Antal Miklós humánökológus, az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a munkaidő csökkentése szükséges, viszont önmagában nem elégséges az alacsonyabb klímakockázat érdekében. Kifejtette: a közgazdaságtan eddig a hangsúlyt a technológia változtatására tette, ennek hatékonyságát azonban az adatsorok nem igazolják. Ezért vizsgálják, hogy lehetséges-e abban gondolkodni, hogy a fogyasztást ne növeljék a végtelenségig, mert ez rizikócsökkentési stratégia lehet. Véleménye szerint sok szempont indokolhatja a négynapos munkahét bevezetését, mivel politikai kérdés is, eltérés lesz a bevezetésében az ágazatok között. Arra a felvetésre, hogy a GDP-re milyen hatása lenne, azt mondta: a produktivitás változását nehéz megbecsülni, a GDP jóléti indikátorként nem alkalmazható. Meszmann Tibor, a Közép-európai Munkaügyi Tanulmányi Intézet (Central European Labour Studies Institute -CELSI) kutatója jelezte: a négynapos munkahét bevezetéséről Magyarországon kevés a tapasztalat. A munkaidő nemcsak gazdasági, hanem politikai és szociális kérdés is. Magyarországon és a régióban a dolgozóknak kevés hatásuk van a munkaidő hosszára és beosztására, hiányzik az adatmonitorozás – jegyezte meg. Változtatásra ugyanakkor szükség van – vélekedett.

Király Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense elmondta: a négynapos munkahét témája előtérbe került azzal, hogy a digitalizáció és a home office megjelent a legtöbb helyen, ami felgyorsította a munkaszervezés átalakulását. Ugyanakkor szerinte rugalmasan kell kezelni a kérdést. Ismertette, hogy a statisztikák szerint 2021-ben 322 milliárd dollár volt a kiégés gazdasági hatásainak költsége az Egyesült Államokban, és a mentális betegségek, valamint a növekvő mértékű kiégés 2030-ra 16 ezer milliárd dollár költséget jelent majd. Az EU-ban a gazdaságnak 617 milliárd euró volt a stresszből adódó költsége 2014-ben – tette hozzá. Komolyan kell mérlegelni ezért a több szabadidő lehetőségét nyújtó négynapos munkahét bevezetését – ismertette a távirati iroda.

Pentz Thomas, a pécsi szoftverfejlesztő Cubicfox Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy bevezették a négynapos munkahetet kísérleti jelleggel, ami heti 4 napon napi 9 óra munkaidőt jelent. A tapasztalatok alapján szeretnék megtartani, mert jól működik, bár a törvényi előírások miatt nehéz volt a “hivatalos” megvalósítása. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint azoknál a cégeknél működik ez az újítás, ahol elsősorban szellemi munkát végeznek. Az ipar jelentősen megváltozott, a rezsiköltségek jelentős növekedése miatt sokan gondolkodnak rövidebb nyitvatartásban – mondta. Felvetette, hogy vizsgálni kell, a négynapos munkahétnek milyen hatása van a nyugdíjra, valamint azt, hogy jár-e bércsökkenéssel, sok kérdés nincs szabályozva jelenleg.