Magasabb volt a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly a koronavírus-járványt megelőző évinél – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán, a “Magyarország, 2021” című kiadványának megjelenése kapcsán.

Tavaly már újból a koronavírus-járvány előtti folyamatok érvényesültek a magyar gazdaság több területén, így a GDP nemcsak a 2020-as, hanem a járványt megelőző, 2019-es szintet is felülmúlta – hangsúlyozták. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások tavaly tavaszi-nyári enyhítése után a gazdaság több területén újból a pandémia előtti folyamatok érvényesültek, így a GDP volumene összességében 7,1 százalékkal meghaladta a 2020-as értéket, és a 2019-es szintet is felülmúlta 2,3 százalékkal – írták. Ezzel a legjelentősebb teljesítménynövekedést elérő uniós tagországok közé tartozik Magyarország – emelte ki a közlemény szerint Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

Hozzátette, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban az uniós átlagnál kisebb mértékben mérséklődött, 2021-ben pedig azt meghaladó ütemben bővült. A járvány alatt is folytatódott Magyarország konvergenciája, az unió centrumtérségeivel szembeni fejlettségbeli lemaradás tovább csökkent, amit a KSH elnöke szerint jól mutat, hogy 2021-ben a GDP egy lakosra jutó vásárlóerő-paritáson számolt értéke Magyarországon 76 százaléka volt az uniós átlagnak, szemben a járvány előtti 73 százalékkal. A KSH kiadványából kiderül, hogy a gazdasági növekedés motorja az ipari termelés volt. Teljesítménye 9,8 százalékkal haladta meg az előző évit, és 2,2 százalékkal felülmúlta a két évvel korábbit is. A járvány legnagyobb vesztesének tekinthető turizmus az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázishoz képest 14 százalékos emelkedést ért el, de teljesítménye még így is 36 százalékkal elmaradt a pandémia előtti, 2019-es szinttől.

A gazdasági területek közül egyedül a mezőgazdaság hátráltatta a bruttó hazai termék volumenbővülését, bruttó hozzáadott értéke 2019 óta csökken, 2021-ben 3,0 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban – jelezte a KSH. A korlátozások feloldásával együtt járó gazdasági konjunktúra és a megugró kereslet következtében növekvő nyers- és alapanyagárak, illetve termelői és szállítási költségek az árutermelő ágazatok kibocsátási árainak jelentős emelkedését okozták. Tavaly a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 19, az ipariak 14 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Mindez a fogyasztói piacon is éreztette hatását: az infláció 2021-ben az előző évi 3,3 százalékos emelkedés után 5,1 százalékra gyorsult. A járvány kedvezőtlen hatásai a munkaerőpiacot kevésbé érintették, mint a reálgazdaságot.

A mind szélesebb körű átoltottság eredményeképpen az ősszel induló újabb hullám sem törte meg a munkaerőpiac lendületét, az év utolsó negyedévére a foglalkoztatottság rekordot döntött, 4 millió 580 ezer embernek, a 15-64 évesek 74,1 százalékának volt munkája. A munkanélküliség az év során 4,1 százalékra mérséklődött. Folytatódott az emelkedő bérkiáramlás a gazdaságban, a háztartások 4,4 százalékkal növelték fogyasztásuk volumenét, ezzel párhuzamosan megtakarítási rátájuk 2021-ben sokéves, 18,0 százalékos rekordszintet ért el. A kiskereskedelmet a 2021 első hónapjaiban érvényben lévő korlátozások még visszafogták, azt követően a fogyasztás bővülésével összhangban az üzletek forgalma stabilan nőtt – olvasható a KSH közleményében – ismertette a távirati iroda.