A mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 81 ezer hektár, az ország területének majdnem 55 százaléka, a szántóterület 32 ezer hektárral nőtt egy év alatt a június 1-jei összesítés szerint – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vetésterületet összesítő közleményében.

Az ország területének 45 százaléka szántó, ami a mezőgazdasági területen belül 82 százalékot tesz ki. A többi 15 százaléka gyepként hasznosult, majdnem 3 százalék szőlő és gyümölcsös, a fólia és üvegház alatti növénytermesztés területe körülbelül 2 ezer hektár. A vetésszerkezet legnagyobb részét az olajos magvú növények mellett a gabonafélék teszik ki, arányuk az utóbbi 3 évben még nőtt is, míg az ipari növényeké és a takarmánynövényeké csökkent, akárcsak a zöldségféléké, amelyek között a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete a legnagyobb, a harmadik helyen az édeskömény áll. Termőterület alapján a gyümölcsök közül sorrendben az alma, a meggy, a dió és a bodza vezet – írták. A művelési ágak aránya az elmúlt 10 évben nem módosult jelentősen. A változás főképp a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertekkel, valamint a felhagyott vagy feltört gyepterületekkel magyarázható. A termőhelyi adottságokhoz igazodva az Alföldön összpontosul a mezőgazdasági terület, ezen belül az ökológiai művelés 5,8 százalékot, vagyis 293,6 ezer hektárt érint. Ennek 61 százaléka rét és legelő, 31 százaléka szántóföld – olvasható a KSH összefoglalójában – közölte a távirati iroda.