Augusztusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 97,0 milliárd forint hiánnyal zárt, amely alig különbözik az egy évvel korábbi 96,3 milliárd forinttól. Az év első nyolc hónapjában 1900,7 milliárd forintot tett ki a deficit, a tavalyi 2270,3 milliárd forintnál 369,6 kevesebbet – erősítette meg  kiadott részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

Ezen belül a központi költségvetés 1717,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 221,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 37,6 milliárd forintos többletet értek el. A bevételek a múlt év azonos időszakához képest 1557,5 milliárd forinttal, 10,9 százalékkal, a kiadások 1196,9 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatát. Az uniós programok bevételei augusztus végéig 654,1 milliárd forintot tettek ki, a 2033,5 milliárd forint törvényi előirányzat 32,2 százalékán álltak, míg egy éve 45,8 százalékot, 769,2 milliárd forintot értek el.

Az ellentétes oldalon, 1266,1 milliárd forint összegű kifizetés történt az uniós programokra, ami a 2515,4 milliárd forint előirányzat 50,3 százaléka. A kiadások túlnyomó részét a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták – tette hozzá a PM jelentése. Augusztus végéig az általános forgalmi adóból 3356,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 543,2 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit.

A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év első nyolc hónapjában 1882,8 milliárd forint volt, a magasabb bérkiáramlás miatt 234,1 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi összegnél. Társasági adóból 400,6 milliárd forint bevétel realizálódott, 189,7 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, mivel tavaly a bevallási határidő a koronavírus-járvány miatt szeptemberre tolódott, míg az idén ismét májusban járt le. A jövedéki adóból származó bevétel az év első nyolc hónapjában 791,6 milliárd forintot tett ki, 30,3 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok utáni bevételek 6,7 százalékos növekedésének hátterében a magasabb forgalom és az idei első negyedévi magasabb adómértékek állnak. A dohánytermékek után szedett bevételek 1,2 százalékkal csökkentek, elsősorban az adómérték-emelés miatti készletfelhalmozásból fakadó forgalomcsökkenés következtében – ismertette a távirati iroda.

A társadalombiztosítási alapok bevételei a múlt év azonos időszakához képest 13,3 százalékkal 4465,3 milliárd forintra nőttek. Ezen belül a nyugdíjalap bevétele 330,8 milliárd forinttal – 16,1 százalékkal – 2596,7 milliárd forintra, az egészségbiztosítási alapé 164,1 milliárd forinttal, 9,6 százalékkal 1868,6 milliárd forintra emelkedett. A nyugdíjalap 33,4 milliárd forint, az egészségbiztosítási alap 187,8 milliárd forint deficitet halmozott fel augusztus végéig. A kiadások között családi támogatásokra 300,4 milliárd forint kifizetés történt. A helyi önkormányzatok támogatására kifizetett összeg 32,9 százalékkal, 158,9 milliárd forinttal 642,0 milliárd forintra nőtt.

A költségvetési szervek kiadásai 4545,2 milliárd forintot tettek ki az év első nyolc hónapjában, ezzel elérték az éves keretösszeg 89,8 százalékát annak ellenére, hogy 57,2 milliárddal kevesebbet használtak fel mint múlt évben, mivel az előirányzott összeg idén 2317,3 milliárd forinttal kisebb. A személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg 2500,0 milliárd forintot tett ki, ami 158,2 milliárd forinttal több a tavalyinál. A nettó kamatkiadás 72,3 milliárd forinttal 633,3 milliárd forintra nőtt, mivel a kamatbevételek 53,1 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyitól.

A központi költségvetés adóssága az év első nyolc hónapjában 1059,5 milliárd forinttal nőtt és 37 743,8 milliárd forintot tett ki. A forintadósság 1812,4 milliárd forinttal nőtt, a devizaadósság 784,2 milliárd forinttal csökkent, amiből 311,7 milliárd forint az árfolyamváltozásnak köszönhető.