akossági és a vállalkozói konjunktúraindex is kismértékben romlott; a háború és az energiaválság negatív hatása továbbra is meghatározó a lakosság és a vállalatok konjunktúraérzetében.

A lakossági és a vállalkozói konjunktúraindex is kismértékben romlott; a háború és az energiaválság negatív hatása továbbra is meghatározó a lakosság és a vállalatok konjunktúraérzetében – közölte a Századvég Konjunktúrakutató októberi felmérése alapján hétfőn az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán értelmezett lakossági index mínusz 26,3-ről mínusz 29,9-re gyengült, a vállalati mutató értéke mínusz 24,8-ről mínusz 26,1-re romlott. Közölték: a vállalati mutató visszaesését továbbra is az orosz-ukrán háború és a szankciók indukálta magasabb inflációs környezet, a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság és a pénzügyi – ebben a hónapban elsősorban a devizapiaci -, továbbá az árupiacokon tapasztalható nagyobb turbulenciák határozták meg. A Századvég szerint a konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, illetve amikor az energiapiacokon megszűnik az óriási bizonytalanság és alacsonyabb árak alakulnak ki. A lakossági konjunktúraindex összes alindexe visszaesett az előző havi értékéhez képest, így összességében az index romlott a szeptemberihez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi mínusz 8,1-ről mínusz 13,8-re csökkent, a mutató immár negyed éve a negatív tartományban van. Legrosszabbnak az inflációs folyamatokat látják a háztartások, ennek alindexe mínusz 86,4-ről mínusz 87,2-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi mínusz 35,8 pontos értékről mínusz 41,5-re romlott, míg az anyagi helyzeté mínusz 24,2 után mínusz 24,8 lett. A lakosság borúlátóbban értékelte az előző 12 hónap munkanélküliségi adatait. A jelentős csökkenést vélelmezők aránya az előző havi 7,3 százalékról 5,3 százalékra, míg a kismértékű csökkenést érzékelők aránya 21,0 százalékról 16,4 százalékra változott. Változatlannak érzékelte a munkanélküliségi ráta alakulását a szeptemberi 29,8 százalék után a megkérdezettek 28,1 százaléka, míg kismértékű növekedést 22,8 százaléka (szeptemberben 19,4 százaléka), jelentős növekedést 17,3 százaléka (az előző hónapban pedig 12,5 százaléka) detektált. A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság körében a háztartások anyagi helyzetének következő egy évi megítélésében történt. A szeptemberinél 1,3 százalékponttal kevesebben várnak jelentős romlást, 5,6 százalékponttal kevesebben becsülnek kismértékű romlást, 4,2 százalékponttal többen változatlanságot, 1,1 százalékponttal többen várnak kismértékű javulást. Továbbá 0,4 százalékponttal többek szerint lesz sokkal jobb az anyagi helyzetük az egy hónappal ezelőtti adatokkal összevetve. A vállalati felmérésben a négy alindex közül három értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi mínusz 42,2-ről mínusz 45,9-re romlott, az iparági környezeté mínusz 30,4-en stagnál, a termelési környezeté mínusz 16,7-ről mínusz 17,6-re, míg az üzleti környezeté mínusz 34,2-ről mínusz 35,0-re változott. A vállalatok a következő egy év profitvárakozásaikat illetően ugyanakkor optimistábbak októberben, azaz kevesebb vállalat várja a profitjának csökkenését, míg több egyenesen profitnövekedést prognosztizál. Jelentősen csökkenő profitot 15,8 százalék (előző hónapban 19,6 százalék), kismértékben csökkenőt 32,7 százalék (előző hónapban 31,3 százalék) vár. Változatlan profittal 0,4 százalékponttal többen kalkulálnak. A profit kismértékű növekedésével 15,0 százalék (szeptemberben 13,9 százalék) és jelentős növekedésével 1,6 százalék (szeptemberben 1,5 százalék) számol. A kutatás szerint a vállalatok leginkább az ország gazdasági helyzetének elmúlt egy évben bekövetkezett változásával kapcsolatban negatívak. A megkérdezettek 51,3 százaléka (6,3 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva) úgy véli, hogy az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy év során jelentősen romlott. Kismértékű romlást érzékel a cégek 32,7 százaléka (ez 0,2 százalékponttal nagyobb az előző havi arányhoz képest); 6,5 százalék szerint nem változott (az előző havi 10,2 százalékhoz képest) a gazdasági helyzet; 6,2 százalék szerint kismértékben, 0,9 százalék szerint pedig jelentősen javult Magyarország gazdasági helyzete – közölte a Századvég.