Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa szeptember végén a kamatemelésről.

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa szeptember végén a kamatemelésről – közölték szerdán a rövidített jegyzőkönyvben.
A monetáris tanács kilenc tagja szeptember 27-én arról határozott, hogy az alapkamat 125 bázisponttal 13 százalékra, az egynapos betéti kamat ugyanilyen mértékkel 12,50 százalékra, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamata 15,50 százalékra emelkedett. A monetáris tanács a jegyzőkönyvben megerősítette: az eddigi alapkamat-emelési ciklust leállítják, hiszen az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak. A szigorúság tartósan fennmarad, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – írták. A döntéshozók szerint az őszi hónapokban a magyar infláció még tovább emelkedik, ami döntően a hatósági energiaár-szabályozás változásának, valamint az aszály miatti élelmiszeráremelkedésnek a következménye. A fogyasztóiár-index a jegybank előrejelzése alapján 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. Az MNB-nél úgy látják, hogy a fogyasztóiár-index 2023 közepétől érdemben csökkenhet, majd 2024-ben térhet vissza a jegybanki toleranciasávba. A jegyzőkönyv alapján a központi pénzintézet fókuszpontjába a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió erősítése kerül a jövőben, aminek érdekében a jegybank újabb intézkedésekről dönthet. A dokumentumban felidézték, hogy október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvényaukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB jelentősen szűkíti a forintlikviditást. Emellett a jegybank a napi rendszerességgel tartott devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swaphozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát – tették hozzá. A döntéshozók rámutattak, hogy a kötelező tartalékráta emelése az előzetes, 1800 milliárd forintos várakozásokhoz képest jelentősen több, várhatóan mintegy 2700 milliárd forintnyi likviditást fog lekötni. Többen rámutattak, hogy az új eszközök megfelelő kihasználtsága mellett az egyhetes betéti eszköz állománya kevesebb mint a felére csökkenhet. Az ülésen részt vevők hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaságot gyorsan változó geopolitikai és kockázati környezet jellemzi. Arra is kitértek: az uniós források ügyében egyértelmű előrelépés történt, így arra számítanak, hogy a megállapodás idén megszületik. A döntéshozók kiemelték, hogy az idei GDP-növekedés szerkezetét erős kettősség jellemzi: míg az év első felében élénk volt a növekedés, addig június óta megjelentek a gazdasági lassulás jelei. A hazai GDP a jegybank szerint 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal bővülhet. A kormány intézkedései várhatóan biztosítják a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését, így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya a magas energiaárak importnövelő hatása miatt 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. Az energiaegyenleg romlásán kívül, a fizetési mérleg többi tételében összességében javulás figyelhető meg – olvasható a monetáris tanács rövidített jegyzőkönyvében.