Az ENEFI Vagyonkezelő Nyrt. („Társaság”) korábban tájékoztatta Tisztelt Befektetőit, hogy az MNB piacbefolyásolás és bennfentes kereskedelem tárgyában 2017-ben hozott határozatának (H-PJ-III-B- 3/2017.) felülvizsgálata során Fővárosi Törvényszék által hozott ítéletet a Kúria (ismételten) hatályon kívül helyezte új eljárás lefolytatására utasítva a bíróságot.

Az időközben kézhez vett indoklásban a Kúria egyebek mellett megállapította (idézetek a Kúria végzéséből, ahol alperes az MNB):

„A felperesek felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.”

„A törvényességi felülvizsgálat arra terjed ki, hogy az alperes határozata meghozatalakor fennálló tényállás alapján az akkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e. A bíróság azon nem terjeszkedhet túl, és olyan indokokkal, amelyre az alperes nem hivatkozott, a határozat jogszerűségét nem támaszthatja alá. Ennélfogva nem veheti figyelembe az alperesi védekezés során előkészítő irataiban a felperesi magatartások kapcsán előterjesztett újabb és újabb állításokat, a tényállás megalapozottságát alátámasztó újabb bizonyítékokat, számításokat, kimutatásokat. Ugyanis az alperesnek határozata jogszerűségét a határozatában foglaltakkal, az ott bemutatott számításokkal kell igazolnia, a hatóság a hiányzó jogi érvelést nem pótolhatja a peres eljárásban előadott védekezésében. Azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a vizsgált elsőfokú ítélet a Kúria által elrendelt új eljárásban született, emiatt arra is figyelemmel kellett lenni, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett-e az iránymutatásban foglaltaknak.”

„A fentiekben rögzített elvek mentén folytatta le a Kúria a felülvizsgálati eljárást, és állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet több szempontból jogszabálysértő. Helytállóan mutattak rá a felperesek arra, hogy az elsőfokú bíróság az alperestől eltérő tényállási elemek figyelembevételével minősítette a piacbefolyásolás és bennfentes kereskedelem megvalósulását. Tévesen határozta meg a piacbefolyásolási magatartás megvalósulásának időtartamát, olyan időszakot is bevont ennek megállapítására, amely az alperesi tényállásban nem szerepelt.”

„Hasonló tévedés érhető tetten a bennfentes kereskedelmi tényállás tekintetében is, mert az alperesi határozattól eltérő magatartást minősített annak.”

„Az elsőfokú bíróság a piacbefolyásolási magatartás és bennfentes kereskedelem alperesi tényállításait összemosta, emiatt olyan elemeket is bevont vizsgálatába, amit az alperes nem állított az adott magatartáshoz kapcsolódóan.”

„Ezen túlmenően a II. rendű felperes keresetét nem merítette ki, az ítélet nem reagált a kereset [47] pontjában szereplő Tpt. 203. § (1) bekezdés a.) pontjára történő hivatkozásra, és az ezzel kapcsolatos bizonyítékok vizsgálata is elmaradt.”

„A peres eljárás során- ez az alperesi felülvizsgálati ellenkérelemből is követhető- az alperes előkészítő irataiban próbálta határozatában foglaltakat magyarázni, újabb és újabb adatokat a bírósággal megismertetni, hogy határozata jogszerűségét bizonyítsa. Ez azonban nem elfogadható, mert az alperes határozatának jogszerűségét az abban foglaltakkal alapozhatja

meg, védekezése során előterjesztett számítások bemutatása nem szolgálhat a határozat jogszerűségének megállapításához.”

„De a leglényegesebb tévedése az elsőfokú bíróságnak az volt, hogy a Tpt. 202. § a.) pont értelmezése kapcsán meghozott ítélőtáblai döntésre alapozta ítéletét, az abban kifejtettekre figyelemmel. Márpedig ez a döntés alapvetően nem a Tpt. 202. § b.) pont szerinti magatartást értelmezte, elemezte, hanem a Tpt.202. § a.) pontja szerinti magatartást és annak az ügynek a tényállása teljes különbözik a jelen perben vizsgáltól. Ezért teljesen téves értelmezést tulajdonított a Tpt. 202. § b.) pontjában megfogalmazott tényállásnak mikor azt mondta ki, hogy nem törvényi feltétel az eredmény bekövetkezte, ennek folytán nem tartozik a releváns tények körébe, hogy milyen mértékű árfolyam hatás következett be.”

„E szempontból meghatározó jelentősége van a felperesek által csatolt magánszakértői véleménynek, amely erre vonatkozóan tartalmaz elemzést és amit a bíróság a téves koncepciója miatt elvetett, kirekesztett a vizsgálódása köréből.”

„Nem fordított gondot az elsőfokú bíróság a második feltétel elemzésére sem, így nem vizsgálta az ügyletek mögött fennálló valós gazdasági cél hiányát, pedig a törvényi tényállás megvalósulásához ezen feltétel fennállása is szükséges.”

„Az alperesi határozatnak a törvényi tényállás feltételeinek megvalósulására vonatkozó vizsgálata elmaradt, és ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság nem teljesítette a Kúria korábbi hatályon kívül helyező végzésében foglaltakat sem, ami kifejezetten előírta a magánszakértői vélemény értékelését is.”

„A Kúria összegző értékelése szerint az elsőfokú bíróság súlyos hibákat vétett, a tényállásokat összemosta, a törvényi tényállást helytelenül értelmezte, ebből kifolyólag a feltárt tényállást nem megfelelően elemezte, az eltérő értelmezésből adódóan más tényezőknek tulajdonított jelentőséget és ezek alapján ítélte meg az alperesi határozat jogszerűségét.”

A fentiekből kifolyólag az érintettek bíznak abban, hogy a Fővárosi Törvényszék megismételt eljárásában számukra kedvező döntés születik.

Az érintettek bíznak továbbá abban, hogy a Kúria által is rögzített elveket betartva, alperes perbeli magatartása a jövőben nem az eljárás elhúzására és az általa vizionált jogsértés mindenáron történő megállapíttatására fog irányulni, így a közeljövőben a hosszúra nyúlt eljárás végre lezárásra kerülhet. E körben hivatkozhatók azon, korábban már kifogásolt alperesi magatartások, mint a határozat újabb és újabb magyarázata, kiegészítése a perben, mely jelentősen elhúzta jogalap nélkül az eljárást, továbbá, hogy a nyilvánvalóan -immár Kúria által is kimondottan- törvénysértő határozat hatályában történő fenntartásának kérése, arra hivatkozással, hogy „az a jogszabályoknak megfelel”.