Küzdünk. Az élet egy küzdelem – szól a mondás. Valóban sok a küzdelmi elem, de hogy kinek mennyi, azt nem csak az élet, a véletlen, a helyzet osztja, hanem attól is függ, hogy milyenek vagyunk mi magunk. Vannak a küzdelemhez adott testi-genetikai elemeink, vannak küzdelemre ítélt lelki-genetikai adottságaink és lehetnek a sors által nekünk rendelt, […]
– Töltsél nekem Nyuszika!– Szeretlek Cicukám!– Itt vagy Szívecském?– Mi a baj Békuci?– Rég nem láttalak Csibecsont! Kedveskedő, becézgető szavak. Sok mindent kifejeznek vagy éppen semmit sem. Szokások, stílusok, kifejezett akaratok. Belőlünk fakadnak, de korántsem mi vagyunk. Ritka, amikor az ember anélkül kezd becézgetésbe, hogy valaha hallott volna ilyet másoktól, máshol, máshoz szólva. Mindenki bejár […]
Sokan írnak. Az írás egyfajta kifejezése a gondolatoknak. Ezek a gondolatok lehetnek önállóak és másoktól való eredetűek. Aki jól tudja használni az írás képességét, annak ez egy komoly “fegyver” lehet a kezében. Az írásnak van stílusa, ami következik egyfelől a témából, annak stílus-szerkezetéből és magából az egyénből is, aki írja az irományát, mint az egyedi, […]
Ez az írás nem a karanténról szól és nem is alapvetően a felesek ivásáról, sokkal inkább az alkoholról, annak társadalmi szerepéről és közösség alkotó-lazító szerepéről. Inni nem erény és nem is tudományosan magyarázandó, de azért akad akár tudományos része is. Nem is olyan régen egy neves onkológus professzor asszonnyal beszélgettem. Azt kérdeztem tőle, hogy mi […]
Születünk valamilyennek. Létezünk valamilyenként. Vannak tulajdonságaink, mindezek megítélése részben tényszerű, részben szubjektív. Főleg akkor, ha másokkal ítéltetjük meg a rólunk alkotott képet. Miközben az ember – amint cseperedik – lassan a saját értékeivel és tulajdonságaival is tisztába kerül. Az viszont, hogy “tisztába” kerül nem azt jelenti, hogy jól is ítéli meg… Tehát nem feltétlenül kerül […]
Az ember egy adott életúton halad. Hogy ki adja ezt az utat, az már világnézet kérdése.
“Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség nincs” – Magyar közmondás
Mit is jelent a szó filozófia? Bölcselet, az élet dolgaival foglalkozó bármire és bármilyen mélységben kiterjedő tudás, elmélet, egyszóval: filozófia. Mégis Apám mindig azt mondta: “nem kell az élet dolgait túlfilozófiázni” (ha valakinek szebben hat így: túlfilozofálni).
Mindenki meghal. Az ember a halálra születik, mégis úgy van kitalálva az ember személyisége, hogy élete nem arról szól, hogy készül a halálra.
Életünk egyre nagyobb részét foglalja el a valódit utánzó, vagy éppen annak tűnő világ. Most, a járvány idején életünk mind több ideje és nagyobb területe tevődik át egy látszólagos létezésbe, amely a valódit helyettesíti.