Visszaesett a pandémiás időszakban a lakossági klímaberendezések vásárlása
A nyugati országokban (Hollandia, Belgium, Franciaország) 2020-ban jellemzően sorra dőltek meg a melegrekordok, ami hatására látványosan megnőtt a klímaberendezések iránti kereslet a korábbi években tapasztaltakhoz képest. Magyarországon és a régióban a járványhelyzet következtében ezzel szemben jelentős – 15-25 százalékos – visszaesés volt tapasztalható a magáncélú légkondicionáló berendezések vásárlásában. Ennek részben az az oka, hogy a hazai lakosság egy jelentős részének nincs elég megtakarítása, és sokan az általános bizonytalanság miatt kivártak egy ilyen mértékű kiadással.
„Jelentős különbség van abban is, hogy amíg a nyugati országokban főleg a közép- és a felső kategóriás – kiemelt szerepe van a márkának – termékek közül választanak, addig Magyarországon jellemzően a felső- és a belépő kategóriás készülékekre van kereslet” – mondta el Kozák Tamás, a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője. Részben az éghajlati sajátosságokból adódóan hazánkban jóval kevesebben használják fűtésre a klímaberendezéseket, mint például Bulgáriában, Szlovéniában, Görögországban, Montenegróban vagy éppen Albániában. Szlovákiában és Csehországban pedig leginkább csak hűtésre használják a légkondicionáló berendezéseket.
Állami támogatásokkal évente 20-25 százalékot növekszik Európában a hőszivattyúk piaca
A klímaberendezés mellett a megújuló energiaforrást használó hőszivattyúval is lehet hűteni és fűteni. Az Európai Unióban érvényben lévő Net-zero Emissions by 2050 elnevezésű kezdeményezés jegyében létrehozott Roadmap alapján az országok kötelesek felállítani a fosszilis energiahordozók csökkentése érdekében támogatási rendszereket. Ezeknek a támogatásoknak is köszönhetően a hőszivattyúk piaca évente 20-25 százalékot növekszik európai szinten.
A különböző országok az egyéni adottságaik és az elérhető támogatási rendszerektől függően igyekeznek teljesíteni az EU-s normát. A Skandináv országokban például már csak úgy épül ingatlan, hogy a munkálatok részeként hőszivattyút is telepítenek hozzá. Amíg Szlovéniában csaknem 7 000 darab hőszivattyú jut 2 millió főre, addig hazánkban 10 millió főre szintén nagyjából 5-7 000 darab. A 10 milliós lélekszámú Csehországban a piac három-négyszerese – 22-24 000 darab/év – a magyar piacnak, ahol már évek óta él ez a fajta állami hozzájárulás.
„Egyértelműen látszik, hogy a hőszivattyú értékesítése és piaca azokban a régiókban emelkedik jelentős mértékben, ahol jelen van a támogatás. Lengyelországban például az elmúlt 4-5 esztendőben évente csaknem másfélszeres növekedés volt jellemző” – hívta fel a figyelmet Kozák Tamás. A régiónkban Csehországban és Szlovéniában lényegében egy évtizede igényelhető állami támogatás hőszivattyú telepítésére, illetve felújítására is, ahogy Szlovákiában is több éve létezik hasonló hozzájárulás.
Hazánkban is elindult a hőszivattyú telepítésre is fordítható támogatás
Idén hazánkban is elindították a hőszivattyú telepítésre is fordítható otthonfelújítási támogatást. Amíg az Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában kifejezetten a hőszivattyúra vehető fel, nálunk a maximálisan kapható 3 millió forintos összeg nem önmagára a berendezésre, hanem többek között a készülékre, valamint a felújítás részeként felmerülő munkadíjra is széleskörűen felhasználható. A nemrégiben bejelentett, lakossági ügyfelek számára felvehető Zöld Otthon Program azonban várhatóan élénkíti majd a piacot, és Magyarország az eddiginél nagyobb mértékben lesz képes a lakossági zöld energiák felhasználására.
Legyen szó hűtésről vagy fűtésről, egy felelős vállalat kizárólag innovatív technológiák és megoldások tekintetbe vételével szolgálhatja ki termékeivel megrendelőit, ha tenni kíván a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésért. „Az európai összenergia-felhasználás és használati melegvíz-előállítás a megtermelt energia egészének 70 százalékát követeli meg. A Panasonic az első gyártók egyike, amely karbonsemlegességre törekszik és hűtőrendszereinek gyártásakor ezt biztosítja is” – részletezte Kozák Tamás.
A nagyvállalatoknak kell példát mutatni a klímavédelemben
A klímavédelem tekintetében a Panasonicúgy gondolja, hogy nagyvállalatként példát kell mutatnia, ezért maximálisan elkötelezettek az EU karbonsemlegesség elérésével kapcsolatos, 2050-re elérni kívánt törekvése mellett. Mi több, egy sokkal szigorúbb határidőt szabtak maguknak, ugyanis 20 évvel hamarabb kívánják elérni vállalati szinten ezt a célt. Már napjainkban is 6, teljes egészében karbonsemleges gyárat üzemeltetnek, illetve céljuk, hogy a felhasznált energiát teljes mértékben zöld forrásból és a lehető leghatékonyabban használják fel.
A Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője kiemelte, hogy a környezetvédelem, a digitalizáció és az igények teljeskörű kiszolgálása az, amely alapvetően meghatározza a Panasonic irányelveit. Ennek jegyében születnek meg termékeik, legyen szó magán-, vagy vállalati megrendelésről. E kettős igényből kiindulva képes a vállalat fejlődni és megtartani erős pozícióját. Ugyanakkor megjegyezte, érdemes lépésenként haladni: 10-15 éve még csak lakossági megoldásokat kínált a vállalat, jelenleg pedig már ipari szinten is számtalan szereplővel működik együtt.
A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásával a Panasonic eszközei távolról is elérhetőek, a felhő-technológiákkal és a hálózatokkal összekapcsolhatóak, illetve a szakszervizek is gyorsabban feltárhatják az esetleges problémákat. „Ezen törekvéseinket az indokolja, hogy manapság már csak az a vállalkozás maradhat az élvonalban, amelyik komplex és hosszú távú megoldásokban gondolkozik, úgy, hogy mindvégig törekszik az energiafelhasználás csökkentésére és a zöldebb megoldásokra. Mindezzel nemcsak az adott vállalat, hanem a lakossági és ipari felhasználók is nyernek” – mutatott rá Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója.
Legnézettebb Tartalmak
