Budapest, 2022. április 13., szerda (MTI) –  szerdán Budapesten, a keretszerződés aláírásakor.
Palkovics László kiemelte: a 200 kilométer/órás sebességre is alkalmas mozdonyokat az IC szolgáltatás megújítására és az IC+ szolgáltatás bővítésére használják majd fel. A keretmegállapodás alapján még idén megszülethetnek a szállítási szerződések, a beszerzésben érkező első mozdonyok 2024-ben állhatnak forgalomba – közölte. Az infrastruktúra és a járműállomány folyamatos korszerűsítését a fenntartható gazdasági növekedés és a javuló életminőség alapfeltételeként kezeli a kormány, a környezetkímélő és energiahatékony vasút megbízhatósága, kényelmesebb használata a közösségi közlekedés versenyképességének fontos eleme – hangsúlyozta Palkovics László.

A miniszter elmondta: a kormány a következő években mintegy kétezer milliárd forintot szán a vasúti gördülőállomány megújítására. Emlékeztetett, hogy a hazai utasok már most számos újdonsággal találkozhatnak, ha vonatra szállnak. A 600 ülőhelyes, emeletes motorvonatok négy elővárosi vonalon közlekednek, tavaly az idegenforgalmi főszezonban a Balatonnál is megjelentek, és idén is erre számíthatnak az utazók. December óta már a Tatabányára, Győrbe, Debrecenbe és Nyíregyházára tartók is használhatják a kocsikat – ismertette. A gyártó vállalása szerint az év végére szállítják le a teljes, 40 darabos flottát, így hamarosan a budapesti elővárosi forgalomban a még villamosításra váró lajosmizsei vonal kivételével mindenhol korszerű motorvonatok közlekednek majd – mondta a miniszter. Palkovics László hangsúlyozta: a hazai gazdaság jövője magyar, high-tech és zöld, a MÁV ennek megfelelve maga fejlesztette és gyártja IC+ járműcsaládját.

A mintegy 40 milliárd forintból elkészülő első 90 IC+ jármű több mint 50 százalékos hazai beszállítói aránnyal készül, és a jövőben ezt szeretnék növelni. A gyártás 250 embernek biztosít munkát a vasúttársaságnál, és még többnek közvetve. A magyar kocsi közel harmadával olcsóbb a piacon elérhető, hasonló tulajdonságokkal bíró járműveknél – tette hozzá a miniszter. Palkovics László felidézte, hogy a közlekedés zöldítését a vasút villamosított hálózatának folyamatos bővítésével is segítik. Példaként említette, hogy tavaly nyárra fejeződött be az észak-balatoni vasútvonal első ütemének villamosítása Balatonfüredig, és előkészületben van a folytatás. A villamosított vasúti vonalszakaszok összes hossza 2010 óta több mint 500 kilométerrel, mintegy 3200 kilométerre nőtt Magyarországon, és folytatják a munkát – jelezte.

Palkovics László kitért arra is, hogy már a kivitelezésnél tart a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának kapacitásbővítő korszerűsítése. A miniszter stratégiai jelentőségűnek nevezte a beruházást, mint mondta, az előkészületben lévő V0 teherforgalmi vasútvonallal együtt kiemelt szereplővé teheti Magyarországot a kontinensek közötti vasúti árufuvarozásban. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: több százmilliárd forint értékben vannak folyamatban vasúti pályarekonstrukciók, amelyek már több mint 500 kilométer hosszú szakaszon teszik lehetővé, hogy 160 kilométer/órás sebességgel közlekedjenek a vonatok, de ehhez egyebek mellett megfelelő mozdonyok is szükségesek – mutatott rá. Az új mozdonyok vontatják majd a Szolnokon gyártott IC+ kocsikat is – tette hozzá. Az elnök-vezérigazgató közölte: több mint 400 IC+ kocsi gyártásával teljesen megújul a távolsági vasúti szolgáltatás, gyorsabb, megbízhatóbb és kényelmesebb lesz a hazai vasúti utazás. Homolya Róbert kiemelte azt is, hogy növelni kell a közösségi közlekedés és a vasút versenyképességét. Keresztes Péter, a MÁV-Start vezérigazgatója a többi között kitért arra: mivel az új villamos mozdonyok 200 kilométer/órás sebességre is alkalmasak, ezért a nemzetközi közlekedésben is számítanak rájuk. Mint mondta, a mozdonyok kisebb energiafelhasználásukkal hozzájárulnak a közlekedés zöldítéséhez. Ludvig László, a

Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: ezek a Vectronok 10 országban rendelkeznek majd üzembehelyezési engedéllyel. A mozdony számos funkciója számítógépesen támogatott. A fenntarthatósági szempontok érvényesülnek a gyártás, az üzemeltetés és az újrahasznosítás fázisában is.