2024 április 22

TOP4 félreértés a 2024-es lakástámogatások kapcsán

Az idei évben a családtámogatási rendszer két legfontosabb alappillére a házasság és a gyermekvállalás. A február 11-18. közötti időintervallumra eső házasság hete apropóján a Credipass szakértői arra keresték a választ, hogy melyek azok a leggyakoribb tévhitek, amelyek az új rendszer otthonteremtési lehetőségei kapcsán felmerültek az ügyfelek fejében az év eleji igénylési tapasztalatok alapján.

Idén a családot alapítani vagy bővíteni szándékozók számos lehetőséget vehetnek igénybe az otthonteremtés területén, így tehát nyugodtan kijelenthetjük: házasok előnyben! Ez a házasság hetén különösen aktuális téma. Habár a 2021-es rekordszámú, 72 ezer házasságkötést így sem értük el, azért a tavalyi évben is szép számmal, pontosan 50 150-en lépték még ezt a jelentős lépést a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Ez azért is lehet lényeges adat, hiszen mind az új CSOK Plusz, mind a népszerű Babaváró kölcsön igényléséhez szükséges feltétel a házasság. Azonban, hogy milyen más feltételeknek kell még megfelelni az egyes támogatások vagy kedvezmények igénylésénél, azzal kapcsolatban sok esetben lehet félreértés az ügyfelek fejében.

Top kérdés

„Az egyik ilyen top kérdés, buktató, ami a januári igénylések kapcsán kiemelhető, az a társadalombiztosítási jogviszonyhoz kapcsolódik.” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „A CSOK Plusz esetén az idei évtől lépett életbe a minimum 2 éves tb jogviszony meglétére vonatkozó elvárás, amely minimum az egyik igénylő esetén szükséges, és amely jelentős szigorítás a korábbi 6 hónapos időtartamhoz képest. Ebben maximum 30 nap megszakítás lehet és fontos, hogy a szabály használt, valamint új ingatlan vásárlása esetén is érvényes. A Babaváró esetében pedig az egyik félnek minimum 3 éves (szintén maximum 30 napos megszakítást tartalmazó) tb jogviszonnyal kell rendelkeznie, így tehát ezekre különösen érdemes odafigyelni.”

A tb jogviszony akkor keletkezik és fogadható el, amennyiben az igénylő alkalmazotti munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban, vagy megbízási szerződés alapján végez munkát. Illetve, ha nyugdíjasként kiegészítő keresőtevékenységet végez és így keletkezik jogviszonya. (Amennyiben az ügyfél a tb-t saját maga után fizeti, az nem számít bele az említett 2 és 3 éves jogosultsági időszakba.) Azonban ez nem a teljes kép a tb jogosultak köréről. Arról, hogy pontosan kik esetében fogadható el, milyen feltételeknek kell megfelelni, tanácsos tájékozódni a pénzügyi szakértőnél, vagy a lakcímkártya szerinti illetékes OEP irodában.

A másik „vezető” félreértés

A másik „vezető” félreértés a szakértők szerint az a 10%-os lakásvásárlási önerőhöz és az első közös lakás fogalmához kapcsolódik. Első közös lakásszerző lehet az a házaspár, akiknél a felek a kölcsönkérelem benyújtásakor, vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban tulajdonjoggal, vagy kizárólag olyan lakástulajdonnal rendelkeztek, amely – a tulajdoni hányad mértékétől függetlenül – jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal terhelt. Fontos kiemelni azt is, hogy az első lakástulajdon-szerzés ténye a 10%-os önerő miatt fontos kritérium, nem pedig a CSOK Plusz igénylése miatt. Ettől el kell határolni az említett első közös lakásszerzés fogalmát, hiszen ez a CSOK Pluszt igénylők esetében a vételár felső határát határozza meg, viszont nincs kihatással az önerő mértékére. (Az első közös lakásvásárló ügyfelekre maximum 80 millió forintos maximális vételár-limit vonatkozik.) A két „kedvezményt” együtt is alkalmazhatják azok a szerencsés fiatalok, akik mindkét kritériumnak megfelelnek, tehát első lakásszerzők és első közös lakástulajdonosok is lesznek egyben.

A harmadik leggyakrabban felmerülő kérdés

A harmadik leggyakrabban felmerülő kérdés az új alapterület-elvárásokra vonatkozik, amelyek a CSOK Plusz és a Falus CSOK kapcsán is érvényesek és amelyek használt és új lakás, illetve ház vásárlása esetén is lényeges szempontok.

„Az alapterület vizsgálatánál a meglévő és vállalt gyermekek számát is figyelembe kell venni. Lakás és ház esetében is van egy minimális elvárás, függetlenül attól, hogy az új vagy használt (táblázatunkból ez kiderül). Fontos változás, hogy eddig a használt, egylakásos lakóingatlan esetén is elegendő volt a 40-60 négyzetméteres feltételnek való megfelelés, azonban ez most 70-90 négyzetméterre módosult.” – mondta el Fülöp Krisztián.„Hogy mi minősül lakásnak, és mi lakóháznak, annak pontos meghatározásáról szintén érdemes szakértővel egyeztetni, hiszen az igénylések ezeken az „apróságokon” is múlhatnak. Önálló, egylakásos lakóépületnek minősítik ugyanis a kérdéses ingatlant abban az esetben, ha ez egy lakást magában foglaló, önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik. A további feltételekről, szabályozási részletekről egy tapasztalt pénzügyi szakértő tud információt adni – javasolt tehát hozzájuk fordulni, ha az idei célok között szerepel az otthonteremtés.” – tette hozzá.

A negyedik félreértés

A negyedik félreértés a sokat emlegetett illetékhez kapcsolódik – a CSOK Plusz első jogszabálytervezetében még nem vonatkozott teljes illetékmentesség az ügyletben szereplő ingatlanokra, csak a Falusi CSOK esetén volt elérhető ez a lehetőség, azonban 2023 decemberében módosítottak a jogszabályon: így ma, a CSOK Pluszos vásárlások teljesen illetékmentesek, a kölcsön segítségével a 4%-os vagyonszerzési illeték megspórolható a család számára.

TOP4 félreértés a 2024-es lakástámogatások kapcsán