Súlyosan pesszimista az üzleti szféra
A GKI-nak az – EU támogatásával készített – felmérése szerint az üzleti várakozások két és fél éves csúcsukról jelentősen estek, a fogyasztóiak viszont a novemberi zuhanás után most érezhetően javultak, még ha el is maradtak októberi szintjüktől.
Az üzleti szférán belül decemberben minden ágazat pesszimistább lett, különösen a kereskedelem. Az ipari bizalmi index csökkenését a termelési várakozások gyengülése és a készletek növekedése okozta, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendeléseké is – megítélése javult. Ugyancsak romlott az előző időszaki termelés megítélése. Az építőipari bizalmi index decemberben négyhavi mélypontjára került, de sokkal kedvezőbb kilátásokat jelez, mint a járvány korábbi hullámai során. Az év utolsó hónapjában a magas- és mélyépítő cégek kilátásai egyaránt romlottak. Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállományokkal kapcsolatos elégedettség is. A kereskedelmi bizalmi index három hónapos emelkedést követően most decemberben áprilisi értéke alá esett. Az eladási pozíció és a rendelések megítélése jelentősen, a készleteké közepes mértékben romlott. A szolgáltatói bizalmi index csökkenését az általános üzletmenet megítélésének és a forgalmi várakozásoknak a romlása okozta. Az előző időszaki forgalom megítélése is romlott.
Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága második hónapja enyhén csökken, de minden ágazatban több a létszám növelésére, mint csökkentésére számító cég. Decemberben az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban viszont ennél erőteljesebben mérséklődött a létszámbővítési ambíció. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme a novemberi jelentős romlás után javult. A cégek áremelési törekvése az ipar kivételével tovább erősödött. Az építőiparban az elmúlt húsz évben még sohasem volt ilyen intenzitású az áremelési törekvés. A lakásépítő vállalkozások csaknem háromnegyede készül áremelésre a következő három hónapban. A kereskedelmi cégek körében decemberben ez az arány kétharmad volt, a szolgáltató szektorban pedig „csak” 50%, de ez utóbbiak körében a decemberi megugrás látványos. A fogyasztók inflációs várakozása viszont több hónapos erősödés után gyengült. A magyar gazdaság jövőbeni helyzetét a vállalatok minden ágazatban lényegesen rosszabbnak látták, mint novemberben, s hosszú idő után több a romlásra, mint a javulásra számító cég. A lakosság viszont novemberi erős pesszimizmusa után decemberben e tekintetben is kissé derűlátóbb lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index a novemberi jelentős csökkenés után decemberben kisebb mértékben, de emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét és a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is javulónak érzékelte.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2017-2021
Év | Hónap | Üzleti bizalmi index | Fogyasztói bizalmi index | GKI konjunktúraindex |
2017. | I. | 4,4 | -11,7 | 0,2 |
II. | 4,5 | -12,4 | 0,1 | |
III. | 4,7 | -11,5 | 0,5 | |
IV. | 6,4 | -16,4 | 0,5 | |
V. | 7,9 | -16,1 | 1,7 | |
VI. | 9,5 | -14,6 | 3,2 | |
VII. | 11,3 | -15,9 | 4,2 | |
VIII. | 10,2 | -13,6 | 4,0 | |
IX. | 12,3 | -14,3 | 5,4 | |
X. | 10,5 | -13,8 | 4,2 | |
XI. | 11,7 | -14,2 | 5,0 | |
XII. | 13,4 | -7,7 | 7,9 | |
2018. | I. | 14,2 | -8,9 | 8,2 |
II. | 15,5 | -7,6 | 9,5 | |
III. | 13,6 | -5,8 | 8,6 | |
IV. | 13,3 | -3,9 | 8,8 | |
V. | 13,8 | -7,5 | 8,3 | |
VI. | 15,3 | -5,7 | 9,8 | |
VII. | 17,3 | -9,0 | 10,5 | |
VIII. | 13,3 | -12,2 | 6,7 | |
IX. | 10,4 | -8,3 | 5,5 | |
X. | 13,1 | -9,5 | 7,2 | |
XI. | 14,4 | -12,1 | 7,5 | |
XII. | 15,4 | -10,6 | 8,6 | |
2019. | I. | 13,9 | -12,1 | 7,1 |
II. | 12,9 | -11,1 | 6,7 | |
III. | 12,1 | -10,7 | 6,2 | |
IV. | 7,1 | -8,9 | 2,9 | |
V. | 9,4 | -10,4 | 4,3 | |
VI. | 5,7 | -7,0 | 2,4 | |
VII. | 4,3 | -10,1 | 0,6 | |
VIII. | 7,5 | -5,9 | 4,0 | |
IX. | 0,9 | -3,7 | -0,3 | |
X. | 2,5 | -9,8 | -0,7 | |
XI. | 7,0 | -9,2 | 2,8 | |
XII. | 1,5 | -8,4 | -1,1 | |
2020. | I. | 1,0 | -12,5 | -2,5 |
II. | 0,7 | -12,1 | -2,6 | |
III. | -1,8 | -12,1 | -4,5 | |
IV. | -27,2 | -49,8 | -33,1 | |
V. | -24,5 | -38,5 | -28,1 | |
VI. | -16,2 | -32,8 | -20,5 | |
VII. | -15,2 | -26,9 | -18,2 | |
VIII. | -15,3 | -29,6 | -19,0 | |
IX. | -15,1 | -31,1 | -19,3 | |
X. | -13,4 | -34,2 | -18,8 | |
XI. | -20,4 | -33,0 | -23,7 | |
XII. | -13,1 | -38,5 | -19,7 | |
2021. | I. | -10,1 | -33,8 | -16,3 |
II. | -11,5 | -34,9 | -17,6 | |
III. | -11,1 | -32,6 | -16,7 | |
IV. | -0,6 | -24,5 | -6,8 | |
V. | 2,9 | -18,3 | -2,6 | |
VI. | 2,1 | -14,5 | -2,2 | |
VII. | 4,4 | -16,9 | -1,1 | |
VIII. | 6,1 | -19,7 | -0,6 | |
IX. | 6,5 | -20,3 | -0,5 | |
X. | 8,7 | -15,2 | 2,5 | |
XI. | 9,1 | -25,1 | 0,2 | |
XII. | 4,4 | -19,4 | -1,8 |