Annyira megnőtt az áramigény világszerte, hogy most már a gázturbinákból is hiány van. A mesterséges intelligenciát működtető adatközpontok hatalmas energiafogyasztása felpörgette a keresletet, miközben mindössze három nagy gyártó tudja előállítani ezeket a berendezéseket. A helyzet odáig fajult, hogy egyes országok kénytelenek tovább használni a szenet, mert nincs elég turbina az új erőművekhez.

A mesterséges intelligencia által hajtott adatközpontok energiaéhsége világszerte felforgatja az energiapiacokat: a gázturbinák, az erőművek „szívei” olyan hiánycikké váltak, hogy ma már éveket kell várni a legújabb berendezésekre. Az AI forradalma így nemcsak adatban, hanem energiában is új korszakot nyit és egyben új kihívásokat is hoz – olvasható a Bloomberg oldalán.

Az MI adatközpontjai felemésztik a világ energiáját

Az elmúlt években az elektromos áram iránti kereslet robbanásszerűen nőtt, elsősorban az adatközpontok, a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia alkalmazások miatt. Az MI-modellek tanítása és működtetése óriási teljesítményt igényel, amit sok ország földgázalapú energiatermeléssel igyekszik fedezni.

Csakhogy a gázturbinákból, amelyek kulcsszerepet játszanak a villamosenergia-termelésben világszintű hiány alakult ki. A gyártók leterheltek, és a rendeléseket gyakran csak 2027–2030 közötti szállítási határidőkkel vállalják.

Három óriás uralja a piacot

A világ gázturbináinak több mint 70 százalékát ma már mindössze három vállalat gyártja. A Siemens Energy, GE Vernova és Mitsubishi Heavy Industries. A kereslet viszont messze meghaladja a termelési kapacitást.

A Siemens Energy AG hatalmas üveg- és acél összeszerelő csarnokában, Berlin központjában, a mérnökök közel állnak egy 500 tonnás földgázerőmű turbinájának befejezéséhez – olvasható a fejlesztés a Youngresearch oldalán.

A GE Vernova 2026-tól évente 70–80 nagy turbina gyártását tervezi az eddigi 55 helyett, míg a Mitsubishi Heavy 30 százalékos bővítést jelentett be, de ez is kevésnek tűnik. A Siemens Energy nem közölt konkrét adatokat, de elismerte, hogy a gyártási láncban minden szegmens leterhelt.

A fejlett és fejlődő országok versenyeznek a turbinákért

Míg a fejlődő országok szénről földgázra állnának át a kibocsátás csökkentése érdekében, addig a fejlett gazdaságok az energiaigényes AI-beruházások miatt már most elszívják a turbinákat a piacról.

Az Ázsiai Földgáz és Energia Szövetség szerint a feltörekvő ázsiai országok szén-dioxid-kibocsátása akár 30 százalékkal is csökkenhetne, ha a szénerőműveket LNG-üzeműekre váltanák. Viszont a turbinahiány miatt ez egyre nehezebben valósítható meg.

Áraméhség a fejlett világban is

Az Egyesült Államokban és Európában is újra növekedésnek indult az áramfogyasztás. Az elektromos autók, hőszivattyúk, klímaberendezések és adatközpontok rohamos terjedése miatt a következő években az amerikai energiaigény akár 25 százalékkal is emelkedhet.

Németország 2030-ig 20 új gázerőművet tervez építeni, Japán és Szaúd-Arábia pedig szintén nagyszabású gázerőmű-fejlesztéseket indít. A növekvő kereslet hatására az erőműépítések ára is az egekbe szökött. Míg 2021-ben egy új, kombinált ciklusú gázerőmű 800 dollár/kW áron épült, ma már 2600–2800 dollár/kW a költség.

Az energiaszektor új „aranylázában” csak kevesen nyerhetnek

A mesterséges intelligencia által gerjesztett energiaéhség új profitkorszakot hozott a turbinaóriásoknak. Az iparágba való belépés szinte lehetetlen: az új fejlesztések hatalmas költségei, a szigorú titoktartás és a meglévő gyártók piaci fölénye miatt a piacot továbbra is a három nagyvállalat uralhatja.

A mesterséges intelligencia korában nemcsak a chipekért, hanem az energiáért is globális verseny indult. A gázturbinák hiánya pedig rávilágít arra, hogy a technológiai forradalomhoz nemcsak adat, hanem komoly energia-infrastruktúra is kell, amelyből a világ most épp kifogyóban van.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)