Szorult helyzetben Szerbia – Amerikai szankciók fenyegetik a NIS-t

Szerbia újabb haladékot kért az amerikai szankciók alól a többségi orosz tulajdonban lévő NIS olajvállalat ügyében, miközben Belgrád egyre nehezebb diplomáciai helyzetben találja magát az Egyesült Államok és Oroszország közé szorulva. A szerb kormány célja, hogy a szankciók elkerülésével biztosítsa az ország energiaellátásának és az üzemanyagáraknak a stabilitását.

Újabb haladékot kér Belgrád az amerikai szankciók alól: tűzvonalban a szerb olajvállalat

Egyre nehezebb helyzetbe kerül a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS), miután ötödször is halasztást kért az amerikai szankciók alól. Miközben Szerbia diplomáciai zsonglőrként próbál egyensúlyozni Oroszország és az Egyesült Államok között – számolt be a hírről a Vajdasági televízó.

A szerb kormány hétfői bejelentése szerint továbbra sem sikerült lezárni az egyeztetéseket az amerikai szankciók ügyében, ezért Belgrád ismét haladékot kért Washington irányába. A háttérben a NIS orosz tulajdonosi szerkezetének problémája áll, amelyet a nyugati országok nem tartanak elfogadhatónak a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

USA–Oroszország–Szerbia, háromszög diplomáciai nyomás alatt

Dubravka Djedovic Handanovic energetikai miniszter az RTS közszolgálati televíziónak elmondta:

„Szerbia két nagyhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok között rekedt, ezért időre van szükség az egyáltalán nem egyszerű tárgyalásokhoz.”

A miniszter hangsúlyozta, a kormány célja, hogy fenntartsa az üzemanyagpiac stabilitását és elkerülje az ársokkokat, amelyek szankciók esetén könnyen bekövetkezhetnek.

A NIS már négy alkalommal kapott ideiglenes mentességet a szankciók alól, a mostani tehát az ötödik kérelem. Az amerikai kormány 2024 januárjában szabta meg a határidőt: 45 nap alatt kellett volna megszabadulni az orosz többségi tulajdontól. Ez nem történt meg, a szerb állam mindössze annyit tudott elérni, hogy az orosz Gazpromnyeft némi részesedést átruházott a szintén orosz Gazpromra.

Formális változás, érdemi tulajdonosi befolyás nélkül?

A változtatással a Gazpromnyeft részesedése 50 százalékról 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazprom 11,30 százalékra növelte befolyását. A szerb állam továbbra is 29,87 százalékos tulajdonrésszel bír, míg a maradék a kisrészvényesek kezében van. A lépést sokan csupán formális trükknek tekintik, hiszen a két orosz fél ugyanúgy kormányzati irányítás alatt áll.

A NIS jelentős szereplő a szerb üzemanyagpiacon, 1 529 töltőállomásból 324-et üzemeltet, így stratégiai jelentősége vitathatatlan.

Piaci stabilitás a tét – de meddig tartható?

A szerb kormány szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tárgyalások folytatódjanak, és elkerüljék az amerikai szankciók életbe lépését. A jelenlegi helyzet ugyanakkor politikai és gazdasági értelemben is egyre kényesebbé válik, hiszen Belgrád nem kívánja egyik nagyhatalmat sem magára haragítani – miközben a hazai piac védelme is elsődleges cél.

A kérdés most az: meddig hajlandó Washington haladékot adni, és Szerbia képes lesz-e valódi tulajdonosi átrendeződést elérni a NIS-ben?

Címlapkép forrása: NIS

Legnézettebb Tartalmak