Olajügyek I. rész-de mi az az OPEC?
Az elmúlt napok fontos eseménye az árupiacra nézve, hogy (igaz, most online formában, de) OPEC ülést tartanak. A félévenkénti üléseket kiemelt figyelem szokta övezni, nem ritka utánuk ugyanis a heves árfolyamreakció az olaj esetében. Ez lehet hatalmas emelkedés is (mint 2016 novemberében, amikor megállapodtak a jelentős kitermeléscsökkentésről, illetve az oroszokkal is alkut kötöttek), illetve előfordulhat szakadás is az olaj piacán (mint idén márciusban, amikor a járványhelyzet ellenére sem tudtak megegyezni a termelés visszafogásáról). Ha ennyire fontos ez a betűszó, hogy OPEC, akkor érdemes megvizsgálnunk, hogy kik is ők!
Történet
Az OPEC jelentése Organisation of the Petroleum Exporting Countries, a bécsi központú szervezet neve kicsit magyarosabban fogalmazva Kőolaj-exportáló Országok Szervezete. Bár már 1960-ban létezett, legnagyobb ereje leegyszerűsítve úgy alakult ki, hogy az 1970-es években az arab országok úgy érezték, hogy Izrael a nyugati támogatások miatt képes helytállni a háborúkban, ezért büntetésből nem exportáltak nekik olajat. Az olaj ára természetesen az egekbe szökött, és csaknem az egész fejlett világ megsínylette a helyzetet. Innentől kezdve azonban tovább folytatódott a legnagyobb olajtermelők, az arab országok együttműködése. Céljuk az olajárak stabilan magas szinten történő tartása, bár ez egyre nehézkesebb, hiszen a világ összes olajtermelésének és exportjának már jóval kisebb részét teszik ki, mint az 1970-es években.
Működés és országok
Az OPEC körülbelül a világ olajtermelésének 40 %-át tartja a kezében, ugyanakkor az olajtartalékok körülbelül 65 %-át bírják. Jelenleg 14 tagország alkotja az OPEC-et, egyébként létszámuk nem ennyire állandó, előfordul, hogy jellemzően kisebb országok csatlakoznak, vagy pedig kilépnek a szervezetből.
Ők természetesen nagyon különböző súllyal rendelkeznek az OPEC-ben, ugyanis széles skálán mozog a napi kitermelt mennyiség.
Látható, hogy lényegében Szaúd-Arábia toronymagasan a legtöbbet termel, nem véletlenül ők az OPEC lényegi vezetői (bár az OPEC-nek van főtitkára is egyébként, Mohammed Sanusi Barkindo).
Politikailag nem feltétlenül egységes a szervezet, gondoljunk Irak és Irán ellentétére, ugyanakkor a gazdasági érdekkülönbségek a leginkább fontosak. Gondoljunk Szaúd-Arábiára és Venezuelára! Előbbinek stabil gazdasági berendezkedése van, illetve politikailag is egyértelmű az irányvonal, ugyanis királyság. Ők megtehetik azt, hogy taktikáznak az olajalkuk során, hol növeli,, hol csökkentik kitermelésüket, illetve elég nagyon ahhoz, hogy önmagukban is tárgyalófelek legyenek a két másik nagy olajtermelővel, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben. Míg Venezuela brutális gazdasági helyzetben van, az inflációt leírni sem tart kevés ideig, az ország maga a gazdasági és politikai káosz. Nekik némileg kevesebb mozgásterük van, az ő egyetlen túlélési lehetőségük az lenne, ha holnap 120 dollár lenne az olaj hordónkénti ára. Ugyanakkor hiába OPEC-tagok, nem sokat ér a szavuk önmagában, ha hatalmas kitermeléscsökkentést akarnának elérni.
Annyi közös azonban van a tagországokban, hogy nagyon nagyon fontos számukra az olaj ára, ezért ezt igyekeznek megvédeni a kitermeléscsökkentésekkel. Tipikusan olyan országokról van szó, amelyek egytől egyig legnagyobb részben az olajtól függnek, Szaúd-Arábiában például az állami bevételek 75 %-a az olajból érkezik! Ennek ellenére mégis történnek néha érdekes dolgok, amikor idén tavasszal a vírushelyzet miatt teljesen összeomlott olajkereslet, akkor az OPEC még növelte is kitermelését az oroszokkal folytatott árháború miatt. Így lett néhány percre negatív a WTI típusú olaj ára áprilisban.
Eltérő érdekek, közös mozgás
Látható, hogy az OPEC-nek bár csökken a befolyása az évtizedek során, mégis jelentős alkuerővel bírnak az olajpiacon, és kiemelt figyelem övezi minden tanácskozásukat. Azt jegyezzük még meg, hogy igen eltérő érdekek mentén mozognak az országok, mégis sokszor sikerül az egységes fellépés. Ennek oka, hogy önmagukban jóval gyengébbek lennének Oroszországgal és az USA-val szemben, így nem tudnák az olajárat oly módon befolyásolni, mint most. Ez pedig katasztrofális következményekkel járna az országaikra nézve. De a játszma természetesen sok tényezős. A következő részben már az OPEC és a többi olajtermelő viszonyát fogjuk áttekintetni.