A párizsi székhelyű ügynökség havi olajpiaci jelentésében napi 380 ezer hordóval (bpd) emelte a 2022-es keresletre vonatkozó előrejelzését. A világ olajkereslete eszerint napi 2,1 millió hordóval, 99,7 millió hordóra nő, majd további 2,1 millió hordóval 101,8 millió hordóra emelkedik 2023-ban, ami már meghaladja a Covid-válság előtti szintet. Az olajfelhasználás növekedése túlnyomórészt a Közel-Keleten és Európában koncentrálódott – mutatott rá az IEA. A világ olajkínálata júliusban napi 100,5 millió hordóval a legmagasabb szintet érte el a pandémia után, mivel az Északi-tengeren, Kanadában és Kazahsztánban befejeződtek az év rendes karbantartási munkák. A világ olajkínálata az év végéig további napi egymillió hordóval fog emelkedni.

Az IEA némileg növelte az orosz olajtermelésre vonatkozó előrejelzését, csökkentette viszont az észak-amerikai kilátásokat. Míg az orosz nyersolaj- és olajtermék-export Európába, az Egyesült Államokba, Japánba és Koreába a háború kezdete óta közel napi 2,2 millió hordóval csökkent, az Indiába, Kínába, Törökországba és más országokba átirányított tételek, valamint a szezonálisan magasabb orosz belföldi kereslet mérsékelte a felhasználás csökkenését. Júliusra az orosz olajtermelés napi 310 ezer hordóval, a teljes olajexport napi 580 ezer hordóval maradt el a háború előtti szinttől. A jelentés szerint az orosz nyersolaj- és termékimportra vonatkozó, 2023 februárjában teljes mértékben életbe lépő uniós embargó miatt várhatóan az olajtermékekből mintegy napi egymillió hordónyira, a nyersolajból pedig napi 1,3 millió hordóra kell új vevőt találnia Oroszországnak – ismertette a távirati iroda.

A növekvő olajkínálat és a romló gazdasági kilátások miatti növekvő aggodalmak a júniusi csúcsról hordónként mintegy 30 dollárral csökkentették az olaj árát. Az orosz olajexportból származó bevételek júliusban 2 milliárd dollárral 19 milliárd dollárra csökkentek, főként az alacsonyabb árak miatt, miközben Kína először előzte meg Európát az orosz nyersolaj fő célországaként – mutatott rá az IEA.