A globális élelmiszerárak emelkedését hozhatja a fekete-tengeri gabonaszerződés július 18-ai megszűnése, vetítik előre az OTP Agrár szakértői a gabona-megállapodás megszűnése utáni helyzetet elemezve.

A fekete-tengeri gabonaegyezmény keretein belül megvalósult élelmiszerexport idén márciusihoz képest áprilisban 29, májusban pedig 66 százalékkal csökkent, és a júniusi érték is csak közel fele volt (2 millió tonna) a márciusinak. Oroszország sem az egyezmény lejárta előtt, sem azóta nem mutatta jelét annak, hogy kész lenne a hosszabbításra, ugyanis álláspontja szerint a legszegényebb országokba kerülő gabona aránya kevesebb, mint 4 százalék volt, valamint a megállapodás második, a nagyobb orosz mezőgazdasági exportot lehetővé tevő részét a Nyugat nem tartotta tiszteletben. További követelésekkel is felléptek: el akarják érni a mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállításának, valamint a Togliatti-Odesa ammóniavezeték újraindítását, továbbá az élelmiszer- és műtrágyaexportáló orosz vállalatok eszközeinek és számláinak feloldását is^[1].

A gabonakezdeményezés felfüggesztése miatt bekövetkező exportvisszaesés a készletek növekedéséhez vezet Ukrajnában, amire a gazdák reakciója az lehet, hogy a 2023/2024-es szezonban csökkentik a vetésterületet. Ez a globális készletekre, ezen keresztül pedig az árakra is hatással lehet. Oroszország pedig megemelheti a búza exportadóját, amely következményeként fokozódhat a műtrágyahiány, tekintve, hogy Oroszország Fehéroroszországgal együtt a világ egyik legnagyobb ásványi műtrágya-forrása.

Ukrajna a háború kezdete óta, a logisztikai kihívások ellenére is jelentős mennyiségű gabonát exportált az EU-ba. A jelenlegi tapasztalatok alapján az ukrán gabonaexport mennyisége a fekete-tengeri kikötők nélkül, az alternatív útvonalakon havonta 3,7-3,8 millió tonna gabonát tudna exportálni^[2].

Év végéig meghosszabbíthatják a tiltást

Az ukrán gabonaszállítások ugrásszerű növekedése – köztük is elsősorban a kukoricáé – komoly piaci zavarokat okozott az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamokban, így Magyarországon is. Az exportőrök az uniós országokban termelt gabona helyett az ukránt szállították, nem csak az Európai Unión kívüli, de az azon belüli piacra is, amely túlkínálatot okozott. Magyarországon tavaly nagyon kevés kukorica termett, ráadásul a termény jelenős részében magas volt a toxintartalom. Ezért az ukrán kukorica piacot talált Magyarországon, a feldolgozó üzemek Ukrajnából származó kukoricával pótolták a kieső hazai termést. Az Ukrajna felől érkező jelentős mennyiségű import a leginkább érintett országokban jelentős feszültségeket szült, és kérésükre az EU engedélyezte öt országnak (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia), hogy megtiltsák az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag belföldi értékesítését, miközben más országokba továbbra is fennmaradhattak a tranzitszállítások. A jelenlegi állás szerint ez a tilalom szeptember közepén megszűnik, ugyanakkor az öt tagállam erőteljesen fellép annak érdekében, hogy ezt a határidőt december 31-ig meghosszabbítsák.

Bár a gabonaszerződés július 18-ai felfüggesztése óta még nem telt el sok idő, mind a búza, mind a kukorica nemzetközi határidős jegyzései felfelé mozdultak. Az áremelkedés oka a kereskedők aggodalma, amely szerint az alapvető élelmiszerek kínálata szűkös lesz. A gabonaszerződés vége világszerte megemelheti az élelmiszerárakat, különösen a legszegényebb országokban, így nemzetközi diplomáciai erőfeszítésekre van szükség a helyzet mielőbbi rendezésére.

A teljes elemzés az OTP Agrár honlapján olvasható.

^[1] Forrás: https://www.theguardian.com/world/2023/jul/20/what-was-the-black-sea-grain-deal-and-why-did-it-collapse

^[2] Forrás: https://ukragroconsult.com/en/news/without-seaports-exports-of-ukrainian-agricultural-products-will-drop-to-3-8-million-tons-per-month/