A Gazprom, az orosz állam által támogatott orosz energiaszolgáltató az elmúlt hetekben mintegy 60%-kal csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, ami arra késztette Németországot, Olaszországot, Ausztriát és Hollandiát, hogy jelezzék, ismét a szénhez fordulhatnak. Mindez azért történt, mert Európa – amely gázának nagyjából 40%-át orosz vezetéken keresztül kapja – a Kreml közel négy hónapja tartó ukrajnai támadására válaszul igyekszik gyorsan csökkenteni az orosz szénhidrogénekre való ráutaltságát. „Oroszország apránként csökkenti a gázszállítást – egyes országoknak majdnem 100%-kal, másoknak 10-15%-kal” – mondta Josep Borrel, az EU vezető diplomatája pénteken. „Nem hiszem, hogy egyik napról a másikra csökkentenék a gázszállítást, különösen mivel a nyár felé haladunk, és nyáron a gáz nem stratégiai fegyver. De a tél nehéz lehet, és Európában fel kell készülnünk”.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta azzal kapcsolatban, hogy aggódik-e amiatt, hogy Oroszország teljesen leállíthatja a gázszállításokat: „Teljesen tisztában vagyok vele, hogy képesek rá. Megtehetik. Ez az ő választásuk, természetes választás. Bezárhatják vagy kinyithatják”. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy mind a 27 EU-tagállam megegyezzen a kérdéssel kapcsolatos megközelítésében. „Moszkvában egy ember egyedül dönthet úgy, hogy csökkenti az Európába irányuló energiaellátást”.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön aggasztónak nevezte a helyzetet. „Az első nap óta vannak [aggodalmaink]. Végső soron egyes országok jobban függenek az orosz gáztól, mint mások. Nem csak rövid és középtávon, erre megoldást kell találnunk” – mondta. Olaszország eközben a jövő hónapban uniós szintű találkozót kért az energetikai és gazdasági helyzet további megvitatására – közölte három, a téma érzékenysége miatt megnevezni nem kívánt uniós tisztviselő.
Recessziós aggodalmak
A gázáramlás csökkenése elmélyítette azokat az aggodalmakat, hogy az EU nehéz gazdasági időszak elé nézhet. A Berenberg elemzői a héten úgy nyilatkoztak, hogy a legutóbbi gázmennyiség-csökkenés azt jelenti, hogy új alapeseményük Európára vonatkozóan recesszió. „Az energiaár-sokk az USA-nál is jobban sújtja az eurózóna gazdaságát, ezért azt vetítjük előre, hogy az euróövezet gazdasága hamarabb lép recesszióba, mint az USA” – írták keddi jegyzetükben a Berenberg elemzői.
Az EU vezetői eddig nem voltak hajlandóak beszélni a recesszió vagy egy újabb gazdasági válság lehetőségéről, de elismerték, hogy a jövő tél bonyolult lesz. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök péntek reggel azt mondta, hogy kész arra, hogy a vezetők a jövő hónapban ismét találkozzanak, feltéve, hogy a blokk be tud jelenteni lépéseket a gazdasági nyomás kezelésére. „Az inflációval, valamint a gáz- és áramhiánnyal egyértelműen nehéz gazdasági helyzetben vagyunk” – mondta. Az Európai Parlament képviselője, Metsola egyetértett ezzel. „A következő néhány hónap nagyon nehéz lesz, és aggódunk amiatt, hogy energetikai szempontból mondhatni költséges és nehéz tél elé nézünk”.
Legnézettebb Tartalmak
