A megújuló energiaforrások, illetve a digitális megoldásokkal elérhető energiamegtakarítás jelentik a legkézenfekvőbb megoldást a világpiacon tapasztalható áremelkedésre. Egyre többen feszegetik azt a kérdést is, hogy vajon a földgázt és az atomenergiát lehet-e, kell-e fenntartható energiahordozóként kezelni. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric magyar szakértői harmadikként azt javasolják a vállalati felhasználóknak, hogy egyre inkább térjenek át az elektromosságon alapuló energiaellátásra a fosszilis energiahordozók helyett.

Megújulók és energiahatékonyság

A napsütés és a szél még mindig ingyen van csakúgy, mint az el nem használt energia, így a vállalati szektor számára léteznek zöld alternatívák, bár nem mindenhol, nem egyformán és különböző időtávokon – hívja fel a figyelmet László Dávid a Schneider Electric budapesti energia- és fenntarthatósági szolgáltatóközpontjának (SB) szakértője, illetve Feldmájer Benjámin a cég európai uniós zöld fordulatért (EU Green Deal) felelős magyarországi programmenedzsere.

Az úgynevezett közvetlen termelői villamosenergia-vásárlási szerződések (Power Purchase Agreement, PPA) iránti kereslet több éve rendületlenül növekszik így akik előre terveztek azok alapvetően jól jártak, a szélturbinák és napelemek rendületlenül termelnek a korábban megállapodott árakon. Az új építésű európai szélfarmok és napelemparkok PPA áraira azonban ez már nem feltétlenül lesz igaz. A tőzsdei energia- és alapanyagárak, a kialakult geopolitikai helyzet ezekre is hatással vannak. Olyannyira, hogy tavaly év végére, néhány hónap leforgása alatt 8%-25% mértékű volt a drágulás, igazodva a piaci lehetőségekhez. Igaz, ezek hosszútávú, akár 10 évre rögzített szerződések, cserébe a jelenlegi piaci áraknál jelentősen alacsonyabb, fix áron érhetők el.

Egy másik megoldás, ha a fogyasztási helyre telepítenek napelemeket. Ezek közvetlenül csökkentik a vásárolt energia mennyiségét, sőt megfelelő energiatároló segítségével akár helyi elektromos hálózatba (ún. mikrogrid rendszerbe) illesztve korábban ismeretlen rugalmasságot biztosítanak az ipari felhasználóknak. Ráadásul az energiamenedzsment eszközök és felügyeleti rendszerek önmagukban is jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé. Az energiamonitoring, a magasabb rendelkezésre állás, a hatékony és rugalmas energiafelhasználás mind-mind csökkentik az egységnyi termelésre jutó energia mennyiségét és ami ennél is fontosabb, a költségét – hívják fel a figyelmet a Schneider Electric szakértői.

Eközben a gázpiacokon a helyzet nagyon törékeny, a vállalati PPA-hoz hasonló megoldások elterjedésére még várni kell, bár a biogáz és a hidrogén várhatóan jelentős lendületet kapnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó „Irány az 55%” intézkedéscsomag részeként decemberben elfogadott új európai uniós szabályozástól, és még ennél is jelentősebb és gyorsabb lökést az energiafüggés felszámolását célzó REPowerEU tervezettől.

Lehet-e a földgáz vagy az atomenergia fenntartható energiahordozó?

A földgázról szakmai körökben egyre inkább az a vélekedés terjed, hogy az eddig tervezettnél több szerephez kellene jutnia a zöld átállásban, miközben a jelenlegi geopolitikai helyzet rávilágított, hogy az uniós szintű energiafüggőség épp a földgáz tekintetében a legkritikusabb. A párbeszéd korábban odáig jutott, hogy az Európai Bizottság egy új törvénymódosítással bizonyos gázerőmű beruházásokat fenntarthatónak címkézne, ugyanakkor a REPowerEU emellett a hangsúlyok eltolódására reagálva célozza a gázfelhasználás csökkentését. Ez válasz lehet azokra a kritikákra is amelyek a gáz használata ellen érvenek: a jelenlegi klímacélok kockáztatását, a valóban megújuló energiatermelésbe fektetett tőke eltérítését vagy a földgázszivárgás okozta jelentős károkat látják benne.

Erősödnek azok a hangok is, amelyek szerint az atomenergia és főképp a jelenleg is üzemelő atomerőművek megtartása nem csupán a jelenlegihez hasonló krízishelyzet ellenszere, hanem egyben kritériuma az EU sikeres dekarbonizációjának és a rövidtávú energiafüggőség gyors csökkentésének. Miközben erről is megoszlanak a vélemények, az atomerőművek kapcsán mindenképp figyelembe kell venni a keletkezett atomhulladék sorsát, és az atomerőművek építésének óriási tőkeköltségét is. Van olyan becslés, amely szerint a meglévő európai reaktorok fejlesztésére 2030-ig 50 milliárd, új reaktorok létesítésére pedig további 450 milliárd euróra lenne szükség 2050-ig.

A fentiek miatt a fenti javaslatcsomagok és tervezetek kulcseleme, hogy bár ezek a technológiák szükségesek lehetnek a rövid- és középtávú problémák megoldásában, csapdát is jelenthetnek egyben. A beruházás költsége ugyanis nagyon magas, hosszú távon térül meg, nem éri meg az élettartamuk előtt leállítani azokat. Vagyis ezeket az energiatermelési módokat valóban csak átmenetileg célszerű használni addig, amíg a diverzifikáció, a megújuló termelés, a tárolás, a hidrogén és egyéb technológiák úgymond felnőnek az előttünk álló feladatokhoz.

Elektrifikáció, gázfüggőség és energiahatékonyság

Bár a gyorsuló drágulást globális és regionális okok egyaránt fűtik, mégis fontos figyelembe venni, hogy a fosszilis energiától – és ezen belül is a gáztól – való függés komoly ár- és ellátási kockázatot jelent a vállalati felhasználóknak. Noha a jelenlegi tervek szerint az EU a gázt felveszi az átmeneti technológiákat részletező besorolásba (ún. taxonómia), és ezzel megkapja a fenntartható címkét, egy ilyen intézkedés nem fogja mérsékelni sem a gáz jelentette ár-, sem pedig a mennyiségi kockázatot, amit a világpiacnak, a szankcióknak, illetve az adott esetben politikai célokat is mérlegelő, monopolhelyzetben lévő beszállítóknak való kitettség okoz már jelenleg is.

Miközben a gázt rövid távon az EU-s energiamixből nagyon nehéz kiváltani, ugyanakkor az üzleti felhasználók tehetnek a közvetlen kockázat mérsékléséért – mutatnak rá a Schneider Electric szakértői. A villamosenergia alapú működésre való átállás, vagyis az elektrifikáció szinte minden olyan iparágban költséghatékonyan végbe vihető, ahol a földgázt energiatermelésre használják, vagyis nem alap- vagy segédanyagként. Ezáltal mind a széndioxid kvóta, mind a földgáz-felhasználás, így pedig az árkockázat is jelentősen csökkenhet. A már említett zöld PPA megoldásoknak köszönhetően a vállalatok áttérhetnek a jóval kiszámíthatóbb árú elektromos áramra, a fosszilis energia-ellátás jelentette kockázat pedig szinte teljesen kiküszöbölhető.

Hasonló ez ahhoz, ahogy a benzinárak kilengései is egyre kevésbé éreztetik hatásukat ott, ahol e-mobilitási megoldásokra térnek át, és amit egyre több vállalati felhasználó is felismer – vonnak párhuzamot a Schneider Electric szakértői.