A döntésre emelkedett a búzajegyzés az Egyesült Államokban és Európában egyaránt. A Reuters idézte az egyik kereskedőt, aki azt mondta, hogy az exportőrök nem tudnak mit kezdeni a kikötőkben rekedt 1,8 millió tonna búzával. „Senki sem gondolta, hogy a kormány hirtelen betiltja az exportot. Ugyanezt a búzát a belföldi piacon már csak nagy veszteséggel tudják értékesíteni a kereskedők” – tette hozzá. Újdelhi május 14-én tiltotta be a búzaexportot, mivel az országot rövid időn belül már a sokadik hőhullám sújtja, ami miatt csökken a termelés, és a belföldi árak rekordmagasra nőttek. A hatóságok azt közölték, hogy a tilalom nem érinti a május 13. előtt kiállított akkreditívekkel vagy fizetési garanciákkal biztosított exportot. A gond az, hogy az indiai kikötőkben található nagyjából 2,2 millió tonna búzából a kereskedők csak 400 ezer tonna esetében rendelkeznek akkreditívvel. Hétfőn a chicagói terménytőzsdén (CBOT) a júliusi búza jegyzése 5,94 százalékkal, 12,47 dollárra, március eleje óta a legmagasabb szintre emelkedett vékánként (1 véka=36,35 liter). Az Európában irányadó párizsi tőzsdén az ugyancsak júliusi malmi búza ára tonnánként 6 százalék emelkedéssel, 441,50 eurón állt. A búza ára az év eleje óta már több mint 60 százalékkal nőtt.

A gabona ilyen jelentős drágulásának fő okai között szerepel az Ukrajna mint globálisan is fontos búzaexportőr elleni orosz háború, valamint az, hogy az olyan fontos búzaexportőr országokban, mint az Egyesült Államok és Franciaország, kedvezőtlenül alakul az időjárás. Múlt szombattól ez a lista bővült ki az indiai búzaexport-tilalommal. India a világ egyik legnagyobb búzatermelője, exportja azonban jelentősen elmarad Oroszországtól és Ukrajnától, mivel az itt megtermelt búza nagy része a belföldi keresletet elégíti ki. India azonban az egyetlen ország, amely elméletileg ellensúlyozni tudja az orosz és az ukrán gabonaexport visszaesését – ismertette a távirati iroda.