„Fegyverek, fegyverek és fegyverek”: Ukrajna egyértelmű kérései a NATO-hoz
A NATO katonai szövetség tagjai azóta szállítanak fegyvereket Kijevnek, hogy Oroszország februárban megszállta Ukrajnát. Az Egyesült Államok például légvédelmi Stingereket, több ezer páncéltörő fegyvert és több millió lőszert szállított. Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter számára azonban ez nem elég. „Az én napirendem nagyon egyszerű. Csak három pont van rajta. Fegyverek, fegyverek és fegyverek” – mondta Kuleba, amikor Brüsszelbe érkezett a NATO-tagokkal való találkozóra.
„Az elmúlt hónap(ok)ban, az elmúlt hetekben az ukrán hadsereg és az egész ukrán nemzet bebizonyította, hogy tudunk harcolni. Tudjuk, hogyan kell győzni. De az Ukrajna által kért valamennyi fegyver fenntartható és elegendő szállítása nélkül ezek a győzelmek hatalmas áldozatokkal fognak járni” – tette hozzá. A hét elején Csehország volt az első NATO-tag, amely bejelentette, hogy harckocsikat telepít Ukrajnába.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán közölte, hogy Oroszország Észak-Ukrajnából erőket vonultat fel, hogy megerősítse őket, és keletre vezesse őket. „Putyin elnök célja, hogy megpróbálja ellenőrzése alá vonni az egész Donbászt és szárazföldi hidat létesíteni … Nem láttuk semmi jelét annak, hogy Putyin elnök változtatott volna azon a törekvésén, hogy egész Ukrajnát ellenőrzése alá vonja, és a nemzetközi rendet is átírja” – mondta. „Hosszú távra kell felkészülnünk”.
Energetikai szankciók
A NATO főhadiszállásán csütörtökön tartott megbeszélésekre akkor kerül sor, amikor az EU arról vitázik, hogy a blokk bevezesse-e az orosz olajra vonatkozó tilalmat, és ha igen, mikor. Az orosz energiára vonatkozó szankciók bevezetése vitatott kérdés Európa számára, amely gáz, olaj és kisebb mértékben szén tekintetében nagymértékben függ Moszkvától. A 27 tagú blokk ezen a héten azon dolgozott, hogy az orosz erők által elkövetett atrocitásokra vonatkozó bizonyítékok gyarapodása miatt véget vessen az orosz szén behozatalának. Egy uniós tisztviselő, aki a tárgyalások érzékenysége miatt nem kívánta magát megnevezni, azt mondta, hogy ez valószínűleg augusztustól lép életbe.
Most azonban egyre nagyobb lendületet kap az orosz olajra vonatkozó esetleges tilalom. „Dolgozunk további szankciókon, többek között az olajimportra vonatkozóan, és mérlegelünk néhány, a tagállamok által előterjesztett ötletet, például adókat vagy konkrét fizetési csatornákat, például egy letéti számlát” – mondta kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az EU külügyminiszterei jövő hétfőn vitatják meg az olajipari tilalmat. Mind a 27 tagállam között konszenzusra van szükség ahhoz, hogy további szankciókat lehessen bevezetni. A hivatalos európai statisztikák szerint 2020-ban az EU szénimportjának több mint 19%-a Oroszországból származott. Ezzel szemben az olajimport 36,5%-a Oroszországból származott, ahogyan a gázimportnak is 41,1%-a.
Legnézettebb Tartalmak
