2.rész 

Korunk egyik legmeghatározóbb kérdésévé vált, hogy az emberiség mit tud kezdeni a globális felmelegedéssel. Számos szakértő által csak klímakatasztrófaként emlegetett folyamatot, sokak szerint már nem megállítani. Természetesen a probléma súlyának növekedésével egyidejűleg, a politika is kisajátította magának a témát. Éppen ezért lehetnek olyanok, akik egyáltalán nem hisznek a globális felmelegedésnek a tényében. A világpolitikában, már a 20. század végén is voltak különböző egyezmények és kibocsátási célok. Azonban jelenleg a legaktuálisabb ilyen szerződés, a 2016 óta közel 200 ország által aláírt, Párizsi Klímaegyezmény. A célok egyértelműek: csökkenteni az emissziót, így pedig lassítani a globális felmelegedést. Ez a folyamat azonban, jelentős átalakulást követel meg a világgazdaságtól. Így nyerhetnek teret maguknak a megújuló energiaforrások, amelyek kizöldíthetik a bolygónk gazdaságát. 

Jelenlegi megújuló energiafelhasználás 

A megújuló energiaforrások közé sorolhatjuk a nap-; a bio-; a szél-; és vízenergiát. Közös tulajdonságuk, hogy különböző természeti tényezők kiaknázásával járnak együtt. Amit az elnevezésük is sugall, ezek kimeríthetetlen erőforrások, így felhasználásuk csak az infrastruktúrán múlik. Egyetlen hátulütőjük, hogy kevésbé szabályozhatóak, így az energiatermelés egy fokkal kiszolgáltatottabb a természeti viszontagságoknak, mint a fosszilisek esetében. 

A világ energiaigényének kielégítését, mindösszesen 11%-ban fedezik megújuló energiaforrásokból. Fontos leszögezni, hogy ezen mutató nem csak az elektromos áram fogyasztási szükségleteinket mutatja, hanem minden energiaigényű tevékenységünkhöz kötött energiafelhasználást. Így például a mindennapi mobilitásunkhoz használandó erőforrásmennyiséget is tartalmazza. Az elektromos áram esetében jobb a helyzet, ott nagyjából egyharmad részarányban megújulók vannak jelen. 

Ami pedig a megújulókon belüli megoszlást illeti, az a következő. Az összes megújuló energiának, nagyjából a 40%-át adja a napenergia, amivel ez a legelterjedtebb nem fosszilis energiaforrás. Sorban a következő a vízenergia, amely a megújulók nagyjából 30%-át teszi ki. A szélenergia közel 20%-os részaránnyal rendelkezi, amíg a bioenergia hányada 10%.

Árak összefüggése a megoszlással 

Összességében a megújuló energiák árában egy csökkenő tendencia figyelhető meg. Természetesen, amikor árakról beszélünk, fontos különbséget tenni még az energiaforrásokon belül is, hogy azokat miként termelik meg. Erre egy egyszerű példa a szárazföldi, és tengeri szélenergia ára közötti különbség. Az utóbbi (offshore wind) ára, nagyjából a duplája az előzőnek (onshore wind), amelyet az infrastruktúra kiépítésének és fenntartásának költségei okoz. Még drasztikusabb a különbség a naphőerőművek, és a napelemek között, mivel az előbbi nagyjából két és félszer drágább. 

Az árak függenek a már említett infrastruktúra kiépítésén és fenntartásán túl, a megtérülési és hatékonysági mutatóktól is. Amíg egy napelem-park telepítése költségei elenyészőek, addig egy folyóra épített duzzasztós vízerőművé egészen magas. Ezzel szemben a vízenergiával megtermelt áram olcsóbb, mint a napelemé, mivel sokkal nagyobb hatásfokkal működik. 

Aggályok 

Elég gyakran megfogalmazott kritika a megújuló energiaforrásokkal szemben, hogy a fosszilisekhez képest, nagyon kiszámíthatatlan hordozók. Legfőképp a természethez kapcsolódó kiszolgáltatottságot szokás említeni, mondván télen nem süt a nap, és a szél sem fúj mindig. Ilyen téren még fejlődnie kell ezen energiáknak, ugyanis a szűk keresztmetszetet egyértelműen a tárolásuk jelenti. Ezen felül a természetbe történő, mesterséges beavatkozást szokták aggályként felhozni, de ez inkább kifogás, mint visszatartó erő.

Atomenergia, mint vetélytárs 

Gyakran az atomenergiával szokták szembe állítani a megújuló energiaforrásokat. Ennek az oka az, hogy az atomenergia sem fosszilis energiahordozóra épül. Erről egy külön cikk keretein belül fogunk foglalkozni. Azt azonban már most érdemes szemügyre venni, hogy a megújuló energiák, hogyan szorítják háttérbe az nukleáris erőforrásokat. Vegyük példának Németországot, ahol 2009-hez képest több, mint a felére csökkent az atomenergiával előállított elektromos áram mennyisége. Ugyanezen időszakban, a megújuló energiaforrások által megtermelt elektromos áram mennyisége, a két és félszeresére növekedett. Ebből levonható az a következtetés, hogy ha az aggályok miatt rövid távon a fosszilis energiahordozóknak nem lehetne alternatívái, addig a nukleáris energiának igen.

 Cikksorozatunk első része itt olvasható.