Az Indiai ércárak a globális árfolyamot követik. Ugyanakkor, mivel India érctermelésének nagy részét országon belül használják, a helyi acélgyártók iránti kereslet nagy hatással van az árakra. Jó példa erre a 2020-2021-es év adatai. India 203,92 millió tonna vasércet állított elő, melyből nagyjából csak 28 százalék lépte át az ország határait. A maradék 72 százalék a határon belül lett hasznosítva, vagy elraktározva. Az indiai vasérc ipar erős eredményeket produkál, ezt nagyban köszönheti az ország egyik legnagyobb vasércgyártójának, az NMDC-nek.
Az NMDC egy állami tulajdonban lévő ásványgyártó, amely az indiai kormány adminisztratív ellenőrzése alatt áll. Részt vesz vasérc, réz, kőzetfoszfát, mészkő és további ásványok kitermelésében. Kétség sem fér hozzá, hogy a vállalat jól teljesített ezzel nagyban hozzájárulva a meghökkentő eredményekhez. A vállalat 35 százalékos növekedést ért el az ércgyártásban, amellyel elérték a 8,91 millió tonnát, április és június között, valamint 51 százalékos rakéta gyorsaságú növekedést rögzítettek az eladásban, ahol elérték 9,45 millió tonnát. Ez mind szép, azonban az árak 40 százalékot csúsztak a májusi magasságokhoz képest. Erre nagy hatással voltak azon találgatások, amelyek a Kínában történő korlátozásokkal kapcsolatosak. Ugyanis Kína szeretne energiát spórolni és visszafogni a káros anyag kibocsátását. Ennek ellenére NMDC elnöke, Sumit Deb bízik abban, hogy az indiai acélipari vállalatok továbbra is jó munkát fognak végezni. Céljuk, hogy a bővítési programjaik növekvő érckereslettel párosuljanak. Valamint az ország további segítségére is számít, ami a magas százalékú belföldi felhasználását illeti a kitermelt vasércnek. Bízik abban, hogy az ország egyre több olyan infrastrukturális projekteket fog elindítani, amelyek acélszükséglete magas, ezzel is fellendítve a vállalatot.
Miért is van Kína ekkora hatással az érc árára?
Kína a világ acélgyártásának 56,5 százalékát adja, ami 1,864 milliárd tonna volt 2020-ban. Ez a világ acélfogyasztásának 56,2 százalékát tette ki. Azonban Kínában nagyon rossz minőségű az érc. A bányászatnak alapból magas költségei vannak, és ehhez társul az, hogy ha szeretnének minőségi ércet előállítani, akkor át kell mosni azt. Mindezen felmerülő költségek kombinációja és a folyamat során megmaradt jelentős méretű szén-dioxid kibocsátás nem hagyott Kínának más választást a hatalmas behozatalon kívül. Mindenképp szükség van jó minőségű vasércre, hogy működtethesse acéliparát, amely tavaly 1,053 milliárd tonna nyersacélt állított elő. Mindezt azután, hogy továbbra is igyekeznek odafigyelni a környezetre, és megszüntetik az összes olyan acélgyártót, amely túlságosan is károsítja a környezetet. A környezetvédelem fontosságát először Peking ismerte fel és tette meg az első lépéseket. Csatlakozott hozzá Guanxi, egy dél-nyugat-kínai tartomány, amely a legnagyobb fémgyártók közé tartozik az országban. Egy másik régió, Xinjiang hasonló intézkedésekbe kezdett, még augusztusban hoztak kibocsátásra vonatkozó korlátozásokat. A cél nem újabb kapacitás kiépítése, hanem a meglévő ágazat minőségének javítása. Ennek fényében Kína az elmúlt hat évben 150 millió tonna kapacitást épített le.
India növelheti exportját
Egy Orisza származású vasérc gyártó és exportőr szerint: „Kétségtelen, hogy az itteni bányászok jelentős haszonélvezői a helyzetnek, hiszen Kína a nyersacél-termelésével összhangban (amely a 2015. évi 803,8 millió tonnáról 2020-ra 1,053 milliárd tonnára emelkedett) fokozta az ércimportot is. Ausztrália több mint 60 százalékos részesedéssel rendelkezik a kínai importból. Azonban ahogy a politikai nézeteltérések egyre nagyobb teret nyernek Canberrával, India növelheti az exportjukat Kínába. Nem szabad elfelejteni, hogy a Kínába irányuló érc exportunk majdnem kétharmada kevesebb, mint 58 százalék vastartalommal rendelkezett, amelyre nagyon kevés a beföldi kereslet.” Kína 1,17 milliárd tonna ércet importált 2020-ban, túllépve ezzel a korábbi rekordot, ami 1,075 milliárd tonna volt 2017-ben. Ami azonban észrevehető, hogy március óta, mikor a kínai behozatal elérte a havi 102,1 millió tonna ércet, azóta minden hónapban ennek alulteljesített. Az acél magában 15 százalékot tesz ki az ország szén-dioxid kibocsátásából, ezért Peking továbbra is fegyelmezi az ipart. A kínai acélexport további csökkenéseket jegyezhet ebben az évben miután a külföldi szállítmányokra magasabb díjakat vetettek ki.
Forrás
Legnézettebb Tartalmak
