A megállapodás értelmében a német állam tőkeemelés révén 30 százalékos részesedést szerez az Uniperben. Az Uniper közleménye szerint 267 millió eurós tőkeemelést hajtanak végre 1,70 eurós részvényárfolyamon a meglévő részvényesek jegyzési jogának kizárása mellett. Emellett „kötelező átváltási eszközt” (Compulsory Convertible Debentures, CCD) bocsátanak ki több tételben, összesen legfeljebb 7,7 milliárd euró értékben. Az Uniper jelenlegi többségi tulajdonosa, a finn Fortum opcióval rendelkezik majd a CCD eszközök megvásárlására. A CCD olyan kamatozó értékpapír, amelyet legkésőbb a futamidő végén részvényekre kell átváltani. A hitelminősítők ezért részvényjellegű eszköznek tekintik ezeket.

A mentőcsomag részeként a KfW állami beruházási bank Uniper számára megnyitott hitelkeretét is megemelik 2 milliárd euróról 9 milliárd euróra. Az EU Bizottságnak még jóvá kell hagynia a mentőcsomagot. Az Uniper részvényesei pedig egy rendkívüli közgyűlésen szavaznak majd annak elfogadásáról. A németországi gázellátásban kulcsszerepet játszó csoportot súlyosan érintette, hogy csökkentek az Oroszországból az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül érkező gázszállítások. Az Uniper szerződéses kötelezettségei teljesítése érdekében kénytelen volt a szabadpiacon beszerezni a szükséges tételeket, ami felemésztette a likviditását. Az Uniper több mint száz önkormányzati és ipari vállalatot lát el földgázzal. Robert Habeck (Zöldek) szövetségi gazdasági miniszter csütörtökön új energiatakarékossági intézkedéscsomagot jelentett be.

A miniszter egyúttal az állam támogatásáról is biztosította akkor az Unipert. „Nem fogjuk hagyni, hogy egy rendszerszinten fontos vállalat csődbe menjen, és ennek következtében az energiapiac zűrzavarba kerüljön” – mondta. Hozzátette, hogy a német kormány az adófizetők számára a legjobb és legolcsóbb, az ellátás biztonságát legjobban garantáló megoldást fogja választani. Az Uniper megmentéséről folytatott tárgyalásokon a német kormány már korábban jelezte, hogy mechanizmust dolgoznak ki az orosz gázszállítások csökkenése következtében emelkedő beszerzési költségek részleges kompenzációjára. Az elképzelések szerint a mechanizmus hasonlóan működne, mint a megújuló forrásokra támaszkodó áramtermelő-kapacitás bővítésének támogatására a villanyszámlához csapott, de időközben eltörölt illeték (EEG-Umlage).