Tavaly 2,82 milliárd eurós, az előző évinél 15 százalékkal nagyobb kára származott a németországi kiskereskedelemnek a bolti lopásokból az EHI Retail Institute GmbH kiskereskedelmi kutatóintézet kedden publikált jelentése szerint.

A bolti lopások okozta kár a 2022-es növekedéssel tért vissza a járvány előtti „normális” szinthez. Tavaly azonban Frank Horst, az EHI kiskereskedelmi kutatóintézet szakértője szerint „elérkeztünk egy olyan fordulóponthoz, amikor a bolti lopások növekedése már kiemelt figyelmet megkövetelő mértéket ölt”. A kiskereskedelmi üzletek többsége számára a biztonsági intézkedések fokozása így az idei év egyik legfontosabb feladatává vált – tette hozzá.

A raktárkészlet-nyilvántartásban összességében 4,8 milliárd hiány keletkezett, 5 százalékkal magasabb az előző névinél. Ezen belül a vásárlók, alkalmazottak, beszállítók és szolgáltatók által elkövetett lopásokból származó kár 4,1 milliárd eurót tett ki. A bolti vásárlók 2,82 milliárd euróval „járultak hozzá” ehhez a hiányhoz. Pusztán statisztikailag ez annyit jelent, hogy minden német állampolgár évente körülbelül 34 euró értékben tulajdonított el árucikkeket. Másképpen megfogalmazva minden 200-ik vásárló fizetés nélkül távozott szerzeményével a boltból. A rendőrségi bűnügyi statisztikák szerint a bolti lopások száma 23,6 százalékkal, összesen 426 ezer esetre nőtt 2023-ban az előző évi 344 ezerről.

Növekedett mind a kisértékű, mind a nagyértékű, „súlyos” bolti lopások száma – az utóbbi 27 ezerre, minden idők legmagasabb esetszámára. A „súlyos” bolti lopások alatt a külön biztonsági intézkedéssel, például vitrinben elhelyezett vagy egyéb módon rögzített nagyértékű tárgyak eltulajdonítását értik.

A bolti lopások többsége azonban bejelentés nélkül és felderítetlen marad. A bejelentett lopások és a leltárhiány alapján kalkulálva évente mintegy 24 millió esetben, egyenként 117 euró értékben történik bolti lopás, vagyis országos szinten az üzletek minden nyitva tartási napján 100 ezer. Az EHI alapvetően az áremelkedésre és a kiskereskedelmi alkalmazottak hiányára vezeti vissza a bolti lopások növekedését. „Az áremelkedések miatt sokan pénzügyi nehézségekkel küzdenek és ezért kénytelenek lopni”. Fogalmazott, hozzátéve, hogy a kiskereskedelemben egyre kevesebben dolgoznak, ami megkönnyíti a tolvajok dolgát.

A tolvajok legkedveltebb termékcsoportjai közé tartoznak a szeszes italok, dohánytermékek, kozmetikumok, borotvapengék, energiaitalok, bébiételek és a kávé. A tolvajok többsége alkalmi elkövető, de legalább egynegyedük profi bűnöző, akik bandákban tevékenykednek és általában „súlyos” bolti lopást követnek el. Az EHI felmérése 82,8 milliárd euró forgalmat bonyolító 17 ezer üzlettel és értékesítési ponttal rendelkező 84 vállalatra és értékesítési csatornára terjedt ki. A felmérés szerint sok kiskereskedelmi egység a lopások további növekedésére számít.

BTK lopás értékhatárok

A Btk. (Büntető Törvénykönyv) lopás bűncselekménye kapcsán Magyarországon az alábbi értékhatárokat ismerjük:

1. Kisebb értékű lopás: Ha az eltulajdonított vagy eltérített dolog értéke nem haladja meg az 50,000 forintot, akkor kisebb értékű lopásról beszélünk.
2. Nagyobb értékű lopás: Ha az eltulajdonított vagy eltérített dolog értéke meghaladja az 50,000 forintot, akkor nagyobb értékű lopásról van szó.

A Btk. számos bűncselekményt sorol fel, például lopás, rablás, emberölés, csalás, hivatali visszaélés stb.

A Btk. büntetéseket határoz meg, amelyek a következők lehetnek:

1. Pénzbüntetés: Ez pénzösszeg megfizetését jelenti, amelyet az elkövetőnek a bíróság ítélhet ki.
2. Szabadságvesztés: Ez a leggyakoribb büntetési forma, amely azt jelenti, hogy az elkövetőt bizonyos időre megfosztják szabadságától, és őrizetben kell tartani.
3. Vagyonelkobzás: Az elkövetőtől elvehetik a bűncselekménnyel megszerzett vagyoni előnyöket (például lopott vagyona).
4. Felfüggesztett szabadságvesztés: Ez esetben az ítéletben kiszabott szabadságvesztést nem kell azonnal letölteni, hanem bizonyos feltételekhez kötve, például jó magaviselet mellett, később elrendelhetik a letöltését.
5. Büntetővégrehajtás: Ha valaki nem teljesíti a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeit, akkor a bíróság elrendelheti a büntetési tétel letöltését.