A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások két és fél éves csúcsukon vannak. A fogyasztóiak viszont egyetlen hónapban ritkán látható mértékben estek, aminek következtében tavaszi szintjükre kerültek. A gazdaság minden szereplője áremelkedésre számít.
Az üzleti szférán belül novemberben a szolgáltatások kivételével minden ágazat kissé optimistább lett, főleg a kereskedelem. Az ipari bizalmi index novemberi, szerény emelkedése a termelési kilátásokról és a készletekről alkotott vélemény jelentős javulásának volt köszönhető. A rendelésállományról – ezen belül az exportról – valamint az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény viszont romlott. A beruházási szándék élénkült. Az építőipari bizalmi index novemberben hibahatáron belül emelkedett, ezen belül a magasépítő cégek kilátásai tovább javultak, a mélyépítőké viszont romlottak. Az előző háromhavi termeléssel való elégedettség kissé csökkent, a rendelésállományé viszont javult. A legfontosabb növekedési korlát továbbra is a munkaerőhiány, de az anyag- és kapacitáshiány is széles körben okoz gondokat. A kereskedelmi bizalmi index értéke kéthavi csökkenést, majd kéthavi növekedést követően novemberben gyorsuló ütemben emelkedett tovább, első ízben meghaladva járvány előtti szintjét. Az eladási pozíció, a készletek és különösen a várható rendelések megítélése jelentősen javult. A szolgáltatói bizalmi index novemberben kissé csökkent. Mind az általános üzletmenet, mind az előző és a következő időszak forgalmának megítélése romlott.
A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével minden ágazatban gyengült, különösen az iparban. Azonban így is minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme nagyon jelentősen erősödött. Az áremelési törekvés minden ágazatban markánsan erősödött, most legkevésbé a kereskedelemben, de itt a cégek csaknem 60%-a így is áremelésre készül. Megugrott a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése novemberben az építőiparban látványosan, a kereskedelemben kissé javult, az ipari és a szolgáltató cégek körében viszont drámaian romlott, utóbbiak között már több a romlásra, mint javulásra számító cég. E tekintetben a fogyasztók pesszimizmusa is markánsan erősödött.
A GKI fogyasztói bizalmi index novemberben a hónapok óta tartó hullámzás után jelentősen, idei áprilisi szintjére esett, ami jóval elmarad válság előtti értékétől. A lakosság saját pénzügyi helyzetét – melyet októberben már a válság előttivel azonosnak érzett – novemberben ennél rosszabbnak vélte. Féléves javulás után kedvezőtlenebb lett a saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése is. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is az októberinél rosszabbnak érzékelték.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2017-2021
| Év | Hónap | Üzleti bizalmi index | Fogyasztói bizalmi index | GKI konjunktúraindex |
| 2017. | I. | 4,4 | -11,7 | 0,2 |
| II. | 4,5 | -12,4 | 0,1 | |
| III. | 4,7 | -11,5 | 0,5 | |
| IV. | 6,4 | -16,4 | 0,5 | |
| V. | 7,9 | -16,1 | 1,7 | |
| VI. | 9,5 | -14,6 | 3,2 | |
| VII. | 11,3 | -15,9 | 4,2 | |
| VIII. | 10,2 | -13,6 | 4,0 | |
| IX. | 12,3 | -14,3 | 5,4 | |
| X. | 10,5 | -13,8 | 4,2 | |
| XI. | 11,7 | -14,2 | 5,0 | |
| XII. | 13,4 | -7,7 | 7,9 | |
| 2018. | I. | 14,2 | -8,9 | 8,2 |
| II. | 15,5 | -7,6 | 9,5 | |
| III. | 13,6 | -5,8 | 8,6 | |
| IV. | 13,3 | -3,9 | 8,8 | |
| V. | 13,8 | -7,5 | 8,3 | |
| VI. | 15,3 | -5,7 | 9,8 | |
| VII. | 17,3 | -9,0 | 10,5 | |
| VIII. | 13,3 | -12,2 | 6,7 | |
| IX. | 10,4 | -8,3 | 5,5 | |
| X. | 13,1 | -9,5 | 7,2 | |
| XI. | 14,4 | -12,1 | 7,5 | |
| XII. | 15,4 | -10,6 | 8,6 | |
| 2019. | I. | 13,9 | -12,1 | 7,1 |
| II. | 12,9 | -11,1 | 6,7 | |
| III. | 12,1 | -10,7 | 6,2 | |
| IV. | 7,1 | -8,9 | 2,9 | |
| V. | 9,4 | -10,4 | 4,3 | |
| VI. | 5,7 | -7,0 | 2,4 | |
| VII. | 4,3 | -10,1 | 0,6 | |
| VIII. | 7,5 | -5,9 | 4,0 | |
| IX. | 0,9 | -3,7 | -0,3 | |
| X. | 2,5 | -9,8 | -0,7 | |
| XI. | 7,0 | -9,2 | 2,8 | |
| XII. | 1,5 | -8,4 | -1,1 | |
| 2020. | I. | 1,0 | -12,5 | -2,5 |
| II. | 0,7 | -12,1 | -2,6 | |
| III. | -1,8 | -12,1 | -4,5 | |
| IV. | -27,2 | -49,8 | -33,1 | |
| V. | -24,5 | -38,5 | -28,1 | |
| VI. | -16,2 | -32,8 | -20,5 | |
| VII. | -15,2 | -26,9 | -18,2 | |
| VIII. | -15,3 | -29,6 | -19,0 | |
| IX. | -15,1 | -31,1 | -19,3 | |
| X. | -13,4 | -34,2 | -18,8 | |
| XI. | -20,4 | -33,0 | -23,7 | |
| XII. | -13,1 | -38,5 | -19,7 | |
| 2021. | I. | -10,1 | -33,8 | -16,3 |
| II. | -11,5 | -34,9 | -17,6 | |
| III. | -11,1 | -32,6 | -16,7 | |
| IV. | -0,6 | -24,5 | -6,8 | |
| V. | 2,9 | -18,3 | -2,6 | |
| VI. | 2,1 | -14,5 | -2,2 | |
| VII. | 4,4 | -16,9 | -1,1 | |
| VIII. | 6,1 | -19,7 | -0,6 | |
| IX. | 6,5 | -20,3 | -0,5 | |
| X. | 8,7 | -15,2 | 2,5 | |
| XI. | 9,1 | -25,1 | 0,2 |
Legnézettebb Tartalmak
