A hosszú lejáratú magyar államkötvények hozama 7 százalék közelébe emelkedett, amit ritkán látni a hazai piacon. A befektetők most azon dilemmáznak. Érdemes-e beszállni, mielőtt a hozamok visszaesnek? A helyzet nem fekete-fehér, megnéztük mi a helyzet az állampapírokkal.

Miért emelkedtek hirtelen a hozamok?

A lakossági állampapírok közismertek és elég nagy sikerrel forognak a befektetési piacon. Az Államkötvények és a Diszkont Kincstárjegyek viszont kevésbé ismertek és mivel intézményi államkötvények ezért nem közvetlenül érhetők el a lakosság számra. A piaci államkötvények mint például a Magyar Államkötvények (MÁK) vagy a Diszkont Kincstárjegyek nem lakossági konstrukciók, de a kisbefektetők számára is elérhetők. Ezek kamata nem fix, hanem a kereslet-kínálat és a piaci környezet határozza meg. Most éppen felfelé mozog. Az elmúlt időszakban ezeknek a papíroknak a hozama elég jól emelkedett, így jogos a kérdés, érdemes-e itt is befektetni?

Miért is emelkedhetnek a hozamok?

A magyar kötvénypiacra jellemző hogy a hozamokat a nemzetközi pénzügyi helyzetek befolyásolhatják. Leginkább hatással most az amerikai gazdasági helyzet hírei lehetnek.

Az amerikai Képviselőház megszavazott egy adócsökkentési törvényjavaslatot, amely akár 4 ezermilliárd dollárral növelheti a következő évtizedben az USA államadósságát. Az adósságnövekedés pedig államkötvények magasabb hozamaival lehetséges. A jelenlegi helyzet pedig felfele mozgatja a hozamokat és mindez pedig nemzetközi szinten is befolyásolhatja a többi ország kötvényhozamait.

Talán ez az egyik fő oka, ami miatt a magyar állampapírok is vonzóbb hozamot kínálnak. Idén május 29-én a 2051/G típusú államkötvény például 6,96 százalékos éves hozamot kínált, ami 26 évre jelent kiszámítható és viszonylag magas kamatot. Ez a hozam pedig hosszú távra biztosítja az éves szinten 7 százalék körüli hozamot.

Miben más az intézményi állampapír?

A legtöbben a lakossági állampapírokat (PMÁP, BMÁP, FixMÁP) ismerik, ezek jellemzően fix vagy inflációkövető kamattal, könnyű elérhetőséggel és alacsony eladási költséggel bírnak. Például a FixMÁP 6,5 százalékot fizet, a BMÁP pedig 7,36 százalékot.

Az intézményi államkötvények ezzel szemben nagyobb hozamot kínálhatnak, de nem garantált az idő előtti eladás ára. A „spread” azaz a vételi és eladási ár közti különbség komoly veszteséget is okozhat.

A szakértő a 2051/G államkötvényt hozta példának hozam alakulására. A 100 000 forint névértékű 2051/G állampapír 64,9 százalékért vásárolható meg, viszont eladás esetén a kincstár 59 490 forintot fizet. Ez közel 8,3 százalékos potenciális veszteség, ha valaki idő előtt kiszáll.

A jelenlegi kiemelkedő hozamokról néhány példa

A hosszú lejáratú Magyar Államkötvények aktuális hozama 2025. május 29-én:

2051/G: 6,96 százalékos az éves hozam

2041/A: 6,89 százalékos az éves hozam

2038/A: 6,82 százalékos az éves hozam

2035/A: 6,69 százalékos az éves hozam

2034/A: 6,61 százalékos az éves hozam

A Diszkont Kincstárjegyek közül a legmagasabb éves hozam a D260429 sorozatnál látható, ami 5,94 százalék.

Új kötvénykibocsátás június 3-tól

A Pénzügyminisztérium megbízásából az ÁKK június 3-tól új sorozatot bocsát ki a Magyar Állampapír Pluszból, N2030/M6 néven. A konstrukció nem változik, marad az 5 éves futamidő és a jól ismert lépcsőzetes kamatozás, amely évente emelkedik. Az első évben 5,75 százalék, az utolsóban pedig 6,75 százalék kamatot fizet az állam. A várható éves hozam változatlanul 6,25 százalék– olvasható a Magyar Állampapír oldalán.

A kamatszint tavaly szeptember óta nem változott, előtte magasabb, 6,00–7,00 százalék volt a skála. Az új sorozat alapcímlete továbbra is 1 forint, így a kisösszegű befektetők is élhetnek ezzel a befektetéssel.

Megéri most beszállni?

Az intézményi állampapírokba befektetés célszerű lehet, amennyiben hosszú lejáratban gondolkodik a befektető. A feltüntetett és várt hozamok elveszhetnek a lejárat előtti kiszállás esetében az árfolyam változása és a spread miatt. Az inflációval kapcsolatos számítások is fontosak. Amennyiben arra számít a befektető, hogy az infláció alacsonyabb lesz mint a papírok hozama, abban az esetben jónak számíthat ez a fajta befektetési forma. Ráadásul reálhozam is keletkezik.

Hosszú távú befektetés fix hozammal vagy a rövid táv a jobb, de bizonytalan eredménnyel?

A befektetés során számolni kell azzal, hogy hosszú távú elköteleződésnél stabil és viszonylag magas hozamszint várható. A befektetéshez a futamidő végéig nem érdemes hozzányúlni, mert veszteséggel lehet csak kiszállni belőle.

A rövid távú befektetések esetében az elköteleződés más jellegű és a hozamszintek is különbözőek.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock