Átalakításra szorul a GDP-számítás, a 21. században fenntarthatósági szempontokra is kiterjedő gazdasági mutatókat kell kidolgozni. Mondta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) idei első ülésén szerdán a Parlamentben a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági és költségvetési elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója.

Baksay Gergely szerint a fenntarthatósági fordulat megköveteli, hogy a gazdasági mutatók a lehető legteljesebb mértékben vegyék figyelembe az eddig fontosnak tartott adatok mellett a pénzügyi, társadalmi, környezeti egyensúly mérőszámait. Világszerte egyre határozottabban körvonalazódnak a gazdasági növekedés korlátai. Napról napra biztosabbnak látszik, hogy a korábbi gazdasági folyamatok változtatás nélkül nem folytatódhatnak. A GDP fontos mérőszám volt a 20. században. Hiszen a bevezetésekor, a két világháború közötti válság után jól mutatta az ipari termelésen alapuló gazdaságok állapotát. De ma már nem tükrözi pontosan a fenntarthatósági és a jóléti szempontokat – fejtette ki.

Új metódusok

Hozzátette, hogy Magyarországon az MNB múlt héten közzétett globális vitairata az első kísérlet a fenntartható GDP kidolgozására, de világszerte egyre többen kísérleteznek új metódusok kidolgozásával. A jegybank ezért nemzetközi fórumokon is be fogja mutatni a kezdeményezését. Szalai Ákos, az MNB versenyképességi és strukturális elemzések főosztályának vezetője közölte, hogy Magyarország a fenntarthatósági szempontú európai rangsorokban a térség más országaival együtt elmarad az uniós átlagtól. De azon kevesek közé tartozik, amelyek az utóbbi évtizedben javítottak a helyezésükön. Kifejtette, hogy a listavezetőkre jellemző a magas termelékenység, a fejlett innovációs készség, a kiterjedt digitalizáció, a megújuló energia térnyerése, az alacsony szintű társadalmi egyenlőtlenség, a korszerű pénzügyi rendszer és a folyó fizetési mérleg többlete. Magyarországnak is ezekre kell törekednie, ha be akarja érni az EU északi tagállamait, amelyek a legjobban teljesítenek ezeken a területeken – hangsúlyozta.

Palotai Dániel, az IMF igazgatótanácsának tagja, a jegybank korábbi főközgazdásza a gazdasági és pénzügyi egyensúly mellett az ökológiai és a társadalmi egyensúly jelentőségét emelte ki. Ezek a szempontok véleménye szerint azért is fontosak, mert például a gazdasági mutatókat, a növekedési kilátásokat a demográfia, az egészségügy, az oktatás éppúgy befolyásolja, mint a beruházások vagy az innovációs aktivitás. Egy ország fenntartható GDP-jének a felméréséhez ezért is kell gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi adottságokat egyszerre figyelembe venni – tette hozzá.

Az ülést vezető Kövér László szerint a 21. században a világ erőforrásainak egyre nagyobb része fölött olyanok rendelkeznek, akik nem ellenőrizhetők. A nemzetállami kormányok nem kérhetnek rajtuk számon semmit. Külső kiszolgáltatottsághoz vezethetnek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is. Emiatt ugyanis kialakulhat olyan helyzet, hogy egy országnak nem áll rendelkezésére elég munkaerő a gazdasága működtetéséhez. Ezzel olyan társadalmi folyamatok indulhatnak be, amelyek még nagyobb veszélybe sodorják a fenntarthatóságot – mondta a házelnök. Az ülésen elfogadták az NFFT 2023-as beszámolóját, valamint az idei munkatervét és költségvetését. A tanács május 10-én tartja a következő ülését.

Borítókép forrása: Shutterstock