Az elemzésben ismertették, hogy a távmunkavégzésről a munkaadó és a munkavállaló a Munka Törvénykönyve alapján a munkaszerződésben vagy annak egy módosításában köteles megállapodni, továbbá a költségtérítésről is külön meg kell egyezniük a feleknek. Felidézték, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató a havi minimálbér 10 százalékáig adómentesen költségtérítést biztosíthat a távmunkásnak.

Ha a távmunkára szóló megállapodás nem tartalmaz konkrét összeget, hanem a minimálbér mértékéhez kötött, akkor a munkáltató számára ez a költségtétel idén januárban 16 százalékkal havi 23 200 forintra nőtt – fűzték hozzá. Az, hogy a munkavállaló saját döntése alapján válthat-e távmunkavégzésről irodaira – például, hogy csökkentse a fűtésszámláját – a távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás előírásaitól függ – hangsúlyozták. Jelezték, hogy a munkáltató évente 44 napig jogosult a munkavállalóját a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, így például annak otthonában foglalkoztatni; ezt meghaladóan a feleknek külön meg kell állapodniuk.

A jogszabály szerint a hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet szellemi munka esetén 20-22 fok, könnyű fizikai munka esetén 18-20 fok, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 fok, nehéz fizikai munka esetén pedig 12-14 fok. Ezt a képet árnyalja az állami intézmények nagy részére vonatkozó 18 fokos jelenlegi felső limit – írták. Amennyiben a várható napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a 4 fokot vagy zárt téri munkahelyen a 10 fokot nem éri el, akkor az adott munkahely hidegnek minősül. Ebben az esetben óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kötelező beiktatni, valamint a munkavállalók részére 50 fokos teát kell biztosítani. Végül arra is kitértek, hogy a munkavállalók megtagadhatják a munkavégzést a „munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok szerinti hőmérsékleti értékek tartós és jelentős alulmúlása esetén”.

Amennyiben túl hideg van a dolgozó munkahelyén és ennek nem egy külső elháríthatatlan oka van, mint például egy általános áramkimaradás, hanem a munkáltató dönt úgy, hogy spórol a fűtésen vagy a munkáltató kazánja hibásodott meg, akkor a munkavállalónak erre az időszakra is jár munkabér – közölte az ügyvédi iroda az MTI-vel.