Tavaly az e-kiskereskedelem részaránya a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül – az üzemanyag kiskereskedelem nélkül- 11 százalékot tett ki. Előrejelzésük szerint Magyarországon 2026-ra az e-kiskereskedelmi forgalom meghaladhatja a 3200 milliárd forintot, amely akár 16 százaléknál is magasabb részarányt jelentene a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül. Ugyanakkor, ha a jelenleg a fejlődés útjában álló hatások hosszú távon is maradnak, a következő 5 évben „csupán” duplázódhat az e-kiskereskedelmi forgalom, és a részaránya sem fogja elérni a 14 százalékot. A harmadik, realista forgatókönyv 5 év alatt 140 százalékos növekedéssel számol, amely csaknem 15 százalékos részarányt jelent.

Az elemzés szerint a megrendelések száma is rekordot döntött 2021-ben: 26 százalékkal több, csaknem 87 millió e-kiskereskedelmi rendelést adtak le a fogyasztók. A legnagyobb forgalmú termékkategória 2021-ben a ruházat lett, ezzel „letaszítva a trónról” a hazai e-kiskereskedelem úttörőjének tartott számítástechnikai termékek körét. A kínált szállítási módok között a futárszolgálatok piacvezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a webáruházak 90 százaléka kínálja ezt a szállítási módot, míg az összforgalom 73 százalékában a fogyasztók is ezt választják. Csomagautomatán keresztüli szállítást már csaknem minden 5. webáruház kínál. A személyes átvétel igénye a kereskedő telephelyén történő átadásra csökkenést mutat – közölték. A 2022-es év e-kiskereskedelmére a makrogazdasági és iparági tendenciákból a globális infláció, a világszintű chiphiány, az emelkedő nyersanyagárak, és a háborús környezet kereskedelemre gyakorolt hatásai lesznek meghatározók a Reacty Digital elemzése szerint.