Február 14-én van Valentin-nap, amely hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A szerelem ünnepének szokás titulálni ezt a napot, amikor is a párok jellemzően megajándékozzák egymást, illetve programot szerveznek maguknak. Mindennek pedig látható hatásai vannak a gazdaságban is, derül ki az Erste Bank közleményéből.

Költünk a szerelemre..

Az Erste-ügyfelek kártyás vásárlásainak vizsgálatából kiderült, hogy Valentin-napon átlagosan 16 %-kal költünk többet, mint a januári napokon. A jelentős ugrásból oroszlánrészt tesznek ki a virágokra, éttermekre, valamint a fehérneműkre fordított összegek is. Az Erste kutatása alapján a szerelem ünnepén leginkább a fiatalok és a férfiak költekeznek. Míg utóbbiak költései 90 %-kal emelkednek, addig a nők esetében 30 % alatti növekedést tapasztalhatunk Bálint-napon.

Hasonlóan nagy szakadékot észlelhetünk generációsan is, az 1964 előtt születettek alig költenek többet Valentin-napkor. Ezzel szemben a Z generáció kiadásai a Valentin-naphoz köthető üzletkategóriákban 355 %-kal emelkednek, a fiatalok különösen sokat költenek szerelmükre ilyenkor. A hazai nagybank ugyanakkor figyelmeztet: a pénzügyi egészségünk megőrzésének fontos eleme, hogy ünnepek idején is megfontoltan vásároljunk. Nem az ajándék ára határozza ugyanis meg, hogy az mennyire lesz értékes a másiknak.

…. na de ilyenkor?

A fenti, érdekes statisztikákat makrogazdasági szempontból is megéri vizsgálnunk. Azzal, hogy többet költünk, kétségtelenül nem segítünk saját háztartásunk anyagi helyzetén, legalábbis közvetlenül. A nagyobb fogyasztás ugyanakkor pörgeti a gazdaságot. A ruhaüzlet, ahol vásároltunk, több nyereséget ér el, így több adót fizet, amit az állam újra oszthat. A tulajdonos pedig többet fogyaszthat szintén, más kereskedőknél vagy szolgáltatóknál, és így tovább. A fogyasztás tehát Valentin-napkor is segíti a gazdaságot. Most azonban egy meglehetősen erős inflációs nyomás jellemezte környezetben élünk, így a kereslet további bővülése ezt is emeli. Bár a szerelem ünnepének marginális lehet az összegzett hatása, most kevésbé vigasztalhatjuk magunkat azzal a nagy kiadások után, hogy legalább pörgettük a GDP-t – mert közben az amúgy is igen magas inflációt is pörgettük.

Címlapkép forrása: Shutterstock