Fokozatosan stabilizálódik a hazai munkavállalók hangulata, 2021 utolsó negyedévében 71 pont volt a munkaerőpiaci stabilitási index, ami 2020 és 2019 hasonló időszakához képest 1-2 pontos emelkedés – tájékoztatta a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásáról kedden az MTI-t.

Kiemelték: a munkavállalók korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 63 pont az előző év azonos időszakában 55, 2019-ben pedig 56 pont volt. A válaszadók 34 százaléka szerint könnyen, 19 százaléka szerint nagyon könnyen találna új, a képzettségének megfelelő munkát, amennyiben esetleg elveszítené az állását. Ez a részadat a megelőző évi adatokkal összevetve 6, illetve 4 százalékpontos emelkedést jelent. Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a munkavállalók hangulata lassan közeledik a járvány megjelenése előtti szinthez és a negyedik hullám érdemben már nem befolyásolta a hozzáállásukat.

Az év végi adatok megerősítik a nyáron elindult pozitív irányú tendenciát és az előző évhez képest egy optimistább helyzetképről árulkodnak – jegyezte meg. A negyedéves jelentésből az is kiderül, hogy a magyar munkavállalók a jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban a megelőző évi adatokkal összevetve némileg optimistábbak. Ez a részindex a 2020 végén regisztrált 86 pontról tavaly év végére már 88-ra nőtt, ugyanakkor a járvány előtti időszakban mért 94 ponttól még elmarad. Az elmúlt negyedévhez képest 3 ponttal, az előző évhez képest pedig 2 ponttal 56 pontra csökkent a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció.

Azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának az előző év azonos időszakában mért 53 százalékról mostanra 42 százalékra zuhant. Ugyanakkor egy év alatt nem változott azok aránya, akik hajlandóak lennének nehezebb munkát ugyanannyi pénzért is elvégezni (46 százalék), illetve fél órával többet utazni az adott munkahelyre (66 százalék). A biztosító a közvéleménykutatóval közösen 2014-ben alkotta meg az indexet, amely 1200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.