Amikor úgy döntünk, hogy részvényekbe fektetjük a pénzünket, az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyi jövedelmet tud nekünk termelni az adott értékpapír. Alapvetően két módon tudunk hasznot realizálni a részvényekből: árfolyamnyereséget érünk el rajtuk és/vagy osztalékban részesülünk. Utóbbival kapcsolatban sokszor felmerül, hogy minél nagyobb, annál jobb, de egyáltalán nem biztos, hogy ez minden esetben igaz is.

Osztalék – mikor jár?

Az osztalék alapvetően részesedés a vállalat által elért nyereségből. A klasszikus rendszer szerint adott évi nyereség után a következő évben osztalékot hagy jóvá a cég, amelyet a részvényesek között a tulajdonrészeik arányában osztanak ki. Nem kell ahhoz azonban feltétlen nyereségesnek lenni, hogy osztalékfizetésre kerüljön sor; kifizethetnék például egy nem várt jelentős bevétel után rendkívüli osztalékot, és az osztalékfizetési korlát szab csak annak gátat, hogy lehetséges-e kifizetni a részvényeseket. (Az OTP például 2014-ben veszteséges volt, de 2015-ben mégis fizetett osztalékot, hiszen erre megvoltak a források a bank eredménytartalékában.)

Osztalékra akkor vagyunk jogosultak, ha az tulajdonosi megfeleltetési napon benne vagyunk a részvénykönyvben, azaz akkor rendelkezünk részvénnyel. Ennek dátumát közlik a cégek, és azt is, hogy melyik napon lehet még utoljára részvényt vásárolni, ha jogosultak szeretnénk lenni az osztalékra. Innentől pedig már csak várnunk kell a kiutalást.

És ha nem fizet?

A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy minél több osztalékot fizet egy cég, annál inkább megéri befektetni. Ez egyik szempontból igaz is, nem véletlen szerepelnek a legtöbb befektetői portfoliójában nagy aránnyal az osztalékfizető részvények. Nagyjából kiszámítható, biztos jövedelmet jelent ugyanis az osztalék, függetlenül a papír árfolyamától.

Nem mindig az azonban a jó hír, ha magas osztalék kifizetése mellett teszi le a voksát a cég. Osztalékot ugyanis akkor éri meg fizetni, ha a befektetők jobban tudják a cégen kívül hasznosítani az összeget, mint amennyit a nyereség visszaforgatása jelentene. Ha egy vállalat a további növekedésbe, akvizíciókba fekteti inkább a pénzt és nem fizeti ki az osztalékot, jelentheti azt, hogy nagyon jó megtérüléssel kerül felhasználásra a pénz. Ami végső soron árfolyam-emelkedést jelent, a részvényesek legnagyobb örömére. Természetesen sok függ a cég szektorától is; olyan cégek esetében, ahol nincs további növekedési potenciál, továbbra is jó döntés akár a teljes nyereség kifizetése.