Karácsony előtt, viszonylag váratlanul érkezett a hír, miszerint a kormány befagyasztja a lakossági jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, aki jelezte: az infláció okozta terhek enyhítését szolgálja a lépés. Elsőre nehéz lehet hova tenni, hogy a kettőnek mi köze egymáshoz – pedig áttételesen nagyon is sok.
Könnyítés a háztartásoknak
Az intézkedés szerint a lakossági jelzáloghitelek kamatait az október végi maximális szinteken rögzítik. Emiatt a háztartások megússzák a kamatemelkedésekből adódó többletkiadást; legalábbis 2022 első felében, amikorra a kamatstop vonatkozik. Természetesen amely hiteleseknek nincs kamatfordulója az érintett periódusban, nekik nincs változás a kamatozásban. Kormányzati becslések szerint 474 ezer jelzáloghitel szerződést érint a mostani döntés, átlagosan havi 11 ezer forintos megtakarítást eredményezve a hiteleseknek. Összességében ez 30 milliárd forint körüli összeget jelent majd.
Értelemszerűen az előbb jelzett 30 milliárdos tétel a magyar bankszektorból kerül ki, vagyis nem folyik be; némi profitkiesésre kell, hogy készüljenek a jelzáloghitelezéssel aktívan foglalkozó magyar pénzintézetek. A hírre jelentős eséssel reagált így az OTP részvénye is, mely azóta sem tudott teljesen felállni a padlóról.
Infláció – van kapcsolódás
A miniszterelnöki bejelentés az infláció negatív hatásainak enyhítéseként szólt az intézkedésről. Bár a kamatstop bevezetése miatt nem lesz kisebb az infláció (sőt, plusz keresletet generálhat a többletmegtakarítás a háztartásoknál), mégis van összefüggés.
Az infláció leküzdése érdekében emeli ugyanis már fél éve az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank immár 3,8 %-on tartja az irányadónak számító egyhetes betéti tender kamatszintjét, az utóbbi hetekben ráadásul gyorsított tempóban folytatja a monetáris szigorítást. A magasabb kamatok révén a gazdaság hűtése a cél, ami végső soron a kereslet, így az infláció visszaeséséhez vezet. A hitelkamatok pedig jellemzően a referencia-kamatlábhoz vannak kötve, amely szépen nő az irányadó ráta növekedésével. Lényegében tehát egyenes a hatás, csak két lépéses: az elszálló infláció miatt emeli a kamatot a jegybank, és ezért nőttek a lakossági hitelkamatok is.
