A vállalkozásoknak 2021. január 4. óta szinte valamennyi a magyar számlázási szabályok alá eső ügyletről adatot kell szolgáltatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A felkészülést támogatva március 31-ig az adóhatóság nem bírságol, ha valaki egyáltalán nem küld adatot, vagy ha a küldött adatok hibásak.

Rendkívül fontos, hogy visszamenőleges adatszolgáltatásra nem lesz szükség, az adóhatóság később sem bírságol a 2021. január és március közötti időszakra vonatkozóan. Még akkor sem, ha ezen időszak alatt még a régi séma szerint történik az adatszolgáltatás, valamint ha az újonnan jelentéskötelessé vált tranzakciókhoz kapcsolódó adatszolgáltatás elmarad vagy hiányos.

„A megfelelő módosítások elvégzése ezév március 31-ig elengedhetetlen a vállalkozások számára, hiszen a NAV nem tervezi meghosszabbítani a határidőt. Ha egy társaság úgy érzi, hogy 2021. március 31-ig nem fog tudni átállni, akkor javasolt erről írásban tájékoztatni az illetékes adóigazgatóságot, mert így elkerülhető a számlánként kivethető akár 500 ezer forintos bírság” – hívja fel a figyelmet Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A vállalkozásoknak a változások kapcsán nap mint nap számos kérdést kell megválaszolniuk. A legfontosabb, hogy meg kell határozniuk a jelentendő számlák pontos körét. Az ügylet teljesítési helye, az ügylet típusa, a számlát ténylegesen kibocsátó fél személye mind-mind olyan körülmény, amelyek befolyásolhatják, hogy a számláról kell-e adatot szolgáltatni. Egyes speciális számlázási módok ugyanakkor gyakorlati kérdéseket felvethetnek. Például ha közösségi értékesítés során a magyar vállalkozás által teljesített ügyletről a tagállamban működő vevő állít ki számlát. Ilyenkor a számlakibocsátás pillanatában a szükséges adatok a vevőnél állnak rendelkezésre, de továbbra is az értékesítő érdeke (és kötelezettsége) az adatbejelentés teljesítése.

A mostanság lejáró szankciómentes időszak célja egyébként az volt, hogy az adóalanyok a rendelkezésükre álló fél év alatt a rendszereikben elvégezhessék a szükséges fejlesztéseket, változtatásokat. Ennyi időre szükség is volt, hiszen a 2020 szeptemberében megjelent 3.0 specifikáció feldolgozása komoly feladat volt, melynek megoldását a járványhelyzet is nehezítette. Az új ügylettípusok megjelenésének kezelése csak a legnyilvánvalóbb kihívás volt. Ezen felül az adatstruktúra változása és a kötelezettség kiszélesítésével járó értelmezési kérdések megválaszolása sem volt egyszerű. „A fejlesztők azonban ezután sem pihenhetnek, hiszen érdemes a 2021-ben elérhetővé vált további lehetőségekkel is foglalkozniuk. Hogy csak néhányat említsek: az Online Számla rendszer elektronikus számlázásra történő felhasználása vagy éppen a belföldi szállítói számlák feldolgozásának automatizálása” – mondta Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.