2024 november 14

Nem nőnek eléggé a betéti kamatok – közbeléphet az állam?

Aligha akad a gazdasági életet követők közül valaki, aki ne tudná a tényt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős kamatemeléseket hajt végre hónapok óta. Olyannyira, hogy a kormány december végén kamatstopot hirdetett a jelzáloghitelekre, sőt, ez kiterjesztésre kerül a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre is. A betéti kamatokról azonban kevesebb szó esik; de épp erről tett érdekes nyilatkozatot pár napja az MNB alelnöke.

Egyelőre mérsékelt emelkedés a betéti kamatoknál

A jegybank a monetáris szigorítást tavaly júniusban kezdte, azzal a céllal, hogy megfékezze az igencsak rohanó inflációt. A kamatemelések hatására elkezdtek nőni a hitelkamatok is, ami jól látszik a törlesztőrészletek emelkedésénél is a változó kamatozású hitelek esetében.

Alig nőnek a betéti kamatok (www.shutterstock.com)

A bankbetétek kamatai viszont közel nem nőnek ilyen tempóban; Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az Indexnek adott interjújában közölte, hogy míg az irányadó ráta június óta 355 bázisponttal nőtt, addig a lekötött betétek átlagos kamata csak 1,2 %-kal. Ahogy korábbi cikkünkben jeleztük, a bankok betéti ajánlatait vizsgálva valóban látszik, hogy nagyon lassan követik csak a betéti kamatok az irányadó kamatszint változását.

Virág: megengedhetetlen a folyamat

A fenti gyakorlatot nevezte megengedhetetlennek néhány nappal ezelőtt Virág Barnabás. A jegybanki vezető szerint gazdaságpolitikai lépésekre is sor kerülhet emiatt. Az alelnöknek jó indoka volt ezeket a kijelentéseket tenni, ugyanis két szempontból is problémás a betéti kamatok alacsony szinten maradása.

Egyrészt a monetáris politikának az egyik célja jelenleg a megtakarítások ösztönzése – ezzel csökkentve a fogyasztást, és így az inflációt. Ilyen alacsony betéti kamatok mellett viszont ez egyáltalán nem teljesül, ami gyakorlatilag gyengíti a jegybank szigorító intézkedéseinek inflációra gyakorolt hatását.

Gátolja az MNB szigorításainak hatásait, hogy nem lett vonzóbb a takarékoskodás

Másrészt a lakosság számára egyre komolyabb gondot okozhatnak az elszálló árak, és megtakarításaik reálértékének megőrzése. Bár egyre inkább népszerűbbek az állampapírok, befektetési alapok is, a háztartások vagyonának jelentős része van folyószámlán vagy készpénzben, ami így rohamosan veszít értékéből.

Érdekes kérdés, hogy valóban történik-e majd akár kormányzati beavatkozás a betéti kamatok kapcsán. Amennyiben igen, vélhetően hatékonyabb lesz az infláció elleni küzdelem jegybanki és lakossági oldalról is, a bankszektor azonban jelentős kárvallottja lehet egy hasonló műveletnek.

https://index.hu/gazdasag/2022/02/15/virag-barnabas-interju-mnb-inflacio-megtakaritasok-bankbetetek/