Oroszország „örökre” elveszítette legnagyobb energiavásárló ügyfelét, Európát – szögezte le Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) török származású ügyvezető igazgatója egy keddi energetikai konferencián.
Az Európai Unió december 5-től betiltja az oroszországi kőolajimportot, 2023. február 5-től pedig az orosz kőolajtermékek behozatalát is. Birol a szakmai tanácskozás egyik szünetében a Reuters hírügynökségnek kifejtette: „2023 első negyedévének végére (az európai embargó miatt) várhatóan napi kétmillió hordóval csökken az oroszországi kőolaj-kitermelés, és az EU-nak máshonnan kell beszereznie a kőolajat”. Másfelől Moszkva jelentős pénzügyi bevételtől esik el, ha mint a világ egyik legnagyobb kőolajtermelő és -exportőr országa nem talál alternatív piacokat. Az EU-ban jelenleg is vita folyik az orosz tengeri kőolajra kivetendő árplafon alkalmazásáról, amely révén a tengeri szállítás és biztosítás költségeit fedeznék. A 29 tagországot tömörítő konzultációs szervezet vezetője úgy fogalmazott: „Más tényezők is szerepet játszanak, mint például a kereslet, amely egyértelműen a világgazdaság működésének függvénye, különösen a kínai gazdaságé, valamint fontos lesz az OPEC+ tagországainak a következő napokban hozott döntése is”. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők – köztük Oroszország – december 4-én Bécsben tartják az OPEC+ következő megbeszélését. Birol úgy vélte, hogy a szervezet tagjai döntéshozataluk során figyelemmel lesznek „a világgazdaság igen törékeny helyzetére”. „Ebbe beleértem azokat az országokat is, amelyek gazdaságai könnyen recesszióba süllyedhetnek, de azokat a fejlődő országokat is, amelyek a legjobban szenvednek a jelenlegi helyzettől, viszont hangjukat nem nagyon hallják meg” – mondta Fatih Birol. Az IEA vezetője végül kijelentette: nem hiszi, hogy a világnak további kőolaj- és kőszén-kitermelésre lesz szüksége 6-7 év múlva.