A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások utoljára 2019 végén voltak ilyen optimisták, a fogyasztóiak viszont még elmaradtak tavaly márciusi, vagyis válság előtti szintjüktől.

Az üzleti szférában minden ágazat várakozása javult. Immár kissé több az összességében optimista, mint a pesszimista cég, az egyetlen kivétel a kereskedelmi ágazat. Jelenleg a legoptimistábbak az építőipari és az ipari cégek, a legnagyobb májusi hangulatjavulás pedig a szolgáltató szektorban következett be. Az iparban érezhetően javult az elmúlt időszak termelésének és a rendelésállománynak a megítélése, de az export-rendeléseké nem változott. Ugyancsak kedvezőbbnek látták a válaszolók a készlethelyzetet és minimálisan a termelési kilátásokat is. Az építőiparban májusban az amúgyis optimistább magasépítő cégek kilátásai javultak, a mélyépítőké most kissé romlottak. Kedvezőbb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése. A kereskedelemben az eladási pozícióról és a készletekről alkotott vélemény jelentősen javult, a rendeléseké viszont a hatalmas áprilisi javulás után kissé rosszabb lett. A szolgáltató cégek körében sokkal jobb lett az általános üzletmenet megítélése, bár még mindig a negatív vélemények voltak többségben. Az elmúlt időszak forgalmának értékelése jelentősen, a forgalmi várakozások kissé javultak.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi látványos javulás után összességében nem változott, csak az iparban erősödött. De továbbra is minden ágazatban több cég készül a létszám bővítésére, mint csökkentésére. Az emberek munkanélküliségtől való félelme negyedik hónapja csökken. Az áremelési törekvés minden ágazatban erősödött. Májusban a kereskedelmi cégek többsége áremelésre készült, igaz, arányuk áprilishoz képest alig változott. Jelentősen nőtt a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése a kereskedelem kivételével minden ágazatban látványosan kedvezőbb lett, a lakosság véleménye azonban négy hónapos jelentős javulás után érezhetően pesszimistábbá vált.

A GKI fogyasztói bizalmi index az áprilisi látványos növekedést követően májusban lassulva, de jelentős ütemben emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és jövőbeli megtakarítási képességét az áprilisinál sokkal kedvezőbbnek értékelte, s javulónak látta a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is.

A GKI konjunktúraindex és összetevőinek beágyazható, interaktív, animált grafikonja a http://gki.hu/vizzu/ oldalon található.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2017-2021