Mostanság a gazdasági-tőzsdei közbeszéd igen gyakran előkerülő fogalma az alapkamat. Magyarországon éppen azért, mert emeli a jegybank az utóbbi hónapokban, nemzetközi szinten pedig azért, mert tartanak az ottani emeléstől a befektetők. Cikkünkben a jegybank alapkamat hatásaira és fontosságára világítunk rá.

Fogalom és hatások

A jegybanki alapkamat az irányadó ráta, amely a kereskedelmi bankok és a jegybank (vagy központi bank) közötti hitelezés/betételhelyezés kamatszintjét határozza meg. A kereskedelmi bankoknak ugyanis a kötelező tartalékolási ráta következtében kötelességük betétet elhelyezni az adott ország jegybankjában. Emellett jellemzően a központi bank hitelt is nyújt mindeközben a pénzintézetek számára, és ezek kamatrátája is az alapkamattól függ.

Ha tehát emelkedik az alapkamat, akkor több kamatot kapnak a bankok a jegybanktól betétjeik után (de többet is szed a hitelek révén), fordított esetben viszont kisebb betéti kamatok és olcsóbb hitelek jellemzik a működést.

Miért fontos ez?

A fentiek hiába tűnnek elvontnak és távolinak a mindennapoktól, mégis nagy hatást gyakorolnak a reálgazdasági folyamatokra. Az irányadó ráta ugyanis az előzőek alapján a pénzmennyiséget határozza meg. A kereskedelmi bankok és a központi bank közti kamatok értelemszerűen hatnak ki a hitelezési/betéti kamatokra az ügyfelek és a bankok között is. Így érhető el alacsony alapkamattal, hogy megérje sok hitelt felvennie a bankoknak és tovább hitelezni, és így lehet visszafogni is a hitelezést. A hitelezés felpörgetése pedig növeli a gazdaságban lévő pénzmennyiséget.

Ha sok pénz van a magánszemélyeknél is intézményeknél, akkor a gazdasági növekszik, azonban az infláció is nő. Erre Magyarország most a legjobb példa, ahol a kilövő gazdasági teljesítményhez nagyon magas inflációs nyomás tartozik .Ha kevés, akkor nem tud igazán növekedni a gazdaság, de legalább az árak sem emelkednek túlzottan. A jegybank tehát az alapkamaton keresztül végső soron az árszínvonalat és a gazdasági növekedést képes szabályozni. A rossz hír, hogy az alacsony infláció és az erős növekedés együtt nem működik a tankönyvek szerint. Ennek a dilemmának a minél jobb kezelése a jegybankok legfőbb feladata – és ahogy látjuk jelenleg is, nem mindig könnyű eldönteni a helyes irányt.