Tovább gyengült a hazai ipar májusban. A  termelés volumene 2,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A járműgyártás és az elektronikai szektor bővülést mutatott. A feldolgozóipari alágak többsége visszaesést szenvedett el, különösen a villamos berendezések és az élelmiszeripar területén. Az export enyhén nőtt, de a belföldi kereslet jelentősen gyengült.

2025 májusában éves alapon 2,6 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene Magyarországon A munkanaphatással megtisztított adatok megegyeznek a nyers indexszel, vagyis a gyengélkedés nem naptári hatásból ered. Ráadásul havi alapon is csökkenést mértek: az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal esett vissza áprilishoz képest – erősítette meg második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A jármű- és elektronikai ipar tartotta a szektort

Bár az ipar egészére visszaesés jellemző, két húzóágazat – a járműgyártás és az elektronikai szektor – továbbra is pozitív irányba mozdult. A járműgyártás 6 százalékkal emelkedett az előző év májusához képest, ezen belül a közúti gépjárművek gyártása 9,4, az alkatrészeké 1,4 százalékkal nőtt.

A számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása összességében 1,1 százalékos növekedést mutatott. Ugyanakkor a részterületeken vegyes volt a kép: az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 5,5 százalékkal bővült, míg a számítógépek és perifériák előállítása 4,4 százalékkal csökkent.

Az exportteljesítmény is hozzájárult a két szektor stabilitásához: a járműipari export 3,7, az elektronikai termékek kivitele 1,9 százalékkal nőtt. Az ipari export egésze 0,7 százalékos növekedést mutatott májusban.

A többi feldolgozóipari ágazat sorra gyengült

A feldolgozóipar, amely az ipar 96 százalékát fedi le 2,7 százalékkal zsugorodott májusban. Számos alágazat jelentős visszaesést szenvedett el: a villamos berendezések gyártása 4,8 százalékkal csökkent, ezen belül a villamos motorok, szabályozók gyártása 8,8 százalékkal esett vissza, míg az akkumulátorok és szárazelemek gyártása 3 százalékkal nőtt.

Az élelmiszer-, ital- és dohányipar termelése 6 százalékkal csökkent, amit mind a hazai, mind a külpiaci kereslet visszaesése okozott. Kiemelkedően negatív adat, hogy a növényi és állati olajok előállítása 43 százalékkal esett vissza. A húsfeldolgozás 2,1 százalékos mínuszt mutatott, míg a dohánytermékek gyártása látványos, 41 százalékos növekedést ért el. Igaz, ez csak csekély súlyt képvisel.

A gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termékek gyártása 4,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek előállítása 7,7 százalékkal esett vissza. A kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás is csökkenést mutatott (–4,5%), főként a belföldi eladások visszaesése miatt. Különösen drámai a vegyi anyagok és termékek 17,3 százalékos visszaesése, ahol az alágazatok többségében jelentős csökkenést regisztráltak.

Térségi különbségek és gyenge rendelésállomány rontják a kilátásokat

A KSH régiós bontása szerint az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent. A legnagyobb növekedést Dél-Alföld produkálta 4,7 százalékkal, míg Budapesten 12,7 százalékos visszaesést mértek, ami a legnagyobb arányú volt az országban.

A megrendelések sem festenek derűs képet. Bár a feldolgozóipari új rendelések volumene 0,7 százalékkal nőtt, ez elsősorban az expotrendelések 1,6 százalékos bővülésének köszönhető. A belföldi új rendelések 4,3 százalékkal estek vissza, az összes rendelésállomány pedig május végén 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az év első öt hónapjának összesítése sem kedvező: az ipari termelés összesen 4,1 százalékkal mérséklődött 2024 azonos időszakához képest. A külpiaci eladások 0,6 százalékkal nőttek, míg a belföldi értékesítés volumene 4 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari alágak közül tizenegy mutatott visszaesést, leginkább a villamos berendezések gyártása szenvedte meg a piaci környezetet, ahol 19,5 százalékos zuhanást mértek. Növekedni mindössze két alágazat tudott. A számítógépes és elektronikai szektor 6,7, míg a fa-, papír- és nyomdaipar 3,9 százalékkal.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.