Az aszály, infláció, eszközleértékelődés, illetve a szabályozási kihívások idején is megőrizték pénzügyi stabilitásukat a nem banki intézményi befektetők a tavalyi évben. A jegybank erősítette a fogyasztóvédelmi felügyelést a biztosítói, pénztári és tőkepiaci szektorokban és nagy súlyt helyez a fogyasztói tudatosság további növelésére – derül ki az MNB friss Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.

A biztosítási szektor díjbevétele 2022-ben 7,4 százalék növekedést felmutatva 1 428 milliárd forint volt, és a fiókok megszolgált díjával együtt elérte az 1 546 milliárd forintot. A növekedés elsősorban a nem-élet ág – főképp a casco, kgfb, illetve a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások miatti – dinamikus, 12,7 százalékos bővülésének köszönhető, míg az életbiztosítások díjbevétele (főképp az egyszeri díjas termékek visszaesése miatt) csak 1 százalékkal gyarapodott. A szerződésszám összességében mindössze 1,1 százalékkal nőtt, ezen belül az élet ágban egyenesen 1,5 százalékkal apadt – olvasható az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, amely az intézményi befektetői kört fedi le.

2022 végén a szektorszintű tőkemegfelelés 172 százalékos volt, ami a jogszabályi szintnek több mint másfélszerese. Az adózott eredmény az előző évi 43 százalékára csökkent, főként az aszály- és pótadóhatások miatt, ám az intézmények többsége változatlanul nyereséges. A tőkearányos eredmény (ROE) 9,5 százalék lett, ami ugyan az előző évi fele, ám stabilitást jelez a szektorban, s alig marad el az MNB által a szektor jövőképében vázolt célértéktől. A biztosítók üzleti modelljénél a kockázatot az – idén ugyanakkor már csökkenő – infláció, az eszközleértékelődés és az adóváltozások jelentik. A kgfb kombinált mutatószáma és a mezőgazdasági biztosítások kárhányada is kockázatot jelez.

Valamennyi hazai életbiztosítás teljes költségmutatója (TKM) tavaly az MNB ajánlásában megfogalmazott limit alatt volt. Ezzel együtt a TKM-ek az emelkedő hozamkörnyezet hatására nőttek.

Kockázatok mellett stabilak maradtak az önkéntes pénztárak is. A szektor portfóliónak kötvényleértékelődése nyomán tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlák egyenlege bő 100 milliárd forinttal apadt, s 1 598 milliárd forint lett. Ezt az is befolyásolta, hogy a tagi kifizetések – főként az egyösszegű nyugdíjszolgáltatások és a kilépések miatt – 31,9 százalékkal voltak magasabbak tavaly, mint egy évvel korábban. Bár a szektor negatív hozammal zárt 2022-ben, a tavalyi IV. negyedévében elindult pozitív hozamtrend 2023 I. negyedévében is folytatódott. 2022-ben 117 milliárd forintra nőtt a fedezeti tartalékon jóváírt tagdíjbefizetések összege, ám (miközben a kiáramlás kockázata rövid távon várhatóan nem csökken) az emelkedő megélhetési költségek miatt a hosszú távú megtakarítási hajlandóság csökkenhet. Bár az önkéntes nyugdíjpénztárak működési eredménye veszteségbe fordult tavaly, szektorszinten megfelelő a tartalékszint.

A pénzpiaci és biztosítási közvetítőknél tovább folytatódott a konszolidáció, elsősorban az előbbi piacon csökkent a tevékenységet végző természetes személyek száma. A közvetített szerződések darabszáma és értéke is nőtt az egy évvel korábbival összevetve.

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszege tavaly 15 százalékkal bővült, továbbra is a vállalati szektor a fő ügyfélkör. Az ügyfelekkel szembeni követelésállomány növekedése 2022-ben döntően a hitel- és pénzkölcsönnyújtásnak, illetve a pénzügyi lízingnek volt köszönhető, míg a work-out tevékenység stagnált. A szektor követelésállománya továbbra is erősen koncentrált: az intézmények 15 százalékánál van a teljes követelésállomány 86 százaléka. A saját tőke növekedése ellenére a szektor eredménytermelő képessége tavaly csökkent, részben az először 2022-ben felszámított extraprofitadó miatt.

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma az előző évhez képest is kiugróan, 59,5 százalékkal nőtt (710 202 milliárd forint), elsősorban a származtatott forgalom erőteljes bővülése nyomán. A Budapesti Értéktőzsde forgalma már harmadik éve dinamikusan emelkedik, tavaly az összforgalom 19,5 százalékkal bővült, alapvetően a származékos piac teljesítménye révén.

A három legnagyobb forgalmú részvény összetétele, sorrendje változatlan maradt, a nagyon magas koncentráció növekedése tovább folytatódott. A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya érdemben nem változott, ami az orosz-ukrán háború tőkepiaci turbulenciáival és a nagy jegybankok kamatemeléseivel magyarázható. A – kiváló tőkeellátottsággal bíró – befektetési vállalkozások 51,5 milliárdos adózott eredménye két és félszerese az egy évvel korábbinak.

A befektetési alapkezelők által tavaly kezelt 13 154 milliárd forintos vagyon 10,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az alapok nettó eszközértéke – leginkább a pénzpiaci és rövid kötvényalapokba történő tőkebeáramlásnak köszönhetően – elérte a 9 872 milliárd forintot. A nyilvános ingatlanalapok állománya nagyságrendileg stabil maradt, a likvid eszközök és az ingatlanok aránya érdemben nem változott. Az alapkezelők adózott eredménye csökkent (egy nagy intézmény ugyanis kikerült az MNB felügyelete alól).

A tőkepiaci fogyasztóvédelmi felügyelés a befektetési szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó költségek és a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatok átlátható, érthető és fair bemutatásával párosuló, az ügyfelek számára alkalmas tőkepiaci befektetések ajánlásával járó termékértékesítési gyakorlatokat mozdítja elő. Az MNB ennek érdekében ellenőrizte a befektetési szolgáltatók előzetes és utólagos költségtájékoztatási gyakorlatát, a határon átnyúló CFD-k, a MiFID II termékirányítással kapcsolatos előírásoknak való megfelelést, az alapkezelők sikerdíjszámítását, illetve az alkalmassági értékelési gyakorlatot.

A kibocsátói felügyelés kapcsán a jegybank tavaly 5 célvizsgálatot indított IFRS témakörben és 1 célvizsgálatot rendszeres és rendkívüli tájékoztatások vizsgálatával összefüggésben. Alapvető cél, hogy a nyilvános értékpapírkibocsátók – az utólagos szankció helyett – önkéntes jogkövető magatartást tanúsítsanak. Az MNB ezért tavaly 23 személyre szabott kibocsátói workshopot, szakmai egyeztetést tartott.

Piacfelügyeleti tevékenysége keretében az MNB 2022-ben 20 piaci visszaélés témájú piacfelügyeleti eljárást indított, illetve ugyanennyi korábbit zárt le. 21 piacfelügyeleti eljárást indított jogosulatlan, azaz engedély vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység gyanúja miatt, és 14 ilyen témájú piacfelügyeleti eljárást zárt le. A jegybank tavaly 471,6 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. A jogosulatlan tevékenységekre vonatkozó fogyasztói bejelentések száma évről évre nő, ami a pénzügyi tudatosság növekedését és csökkenő pénzügyi sérülékenységet jelez. Az MNB továbbra is nagy hangsúlyt fektet a pénzügyi tudatosság erősítésére.

Magyar Nemzeti Bank