Hónapról hónapra érdemes figyelni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlései nyomán az átlagkereset alakulását, hiszen kétségtelenül az egyik leginkább izgalmas és legfontosabb makrogazdasági mutató. Az egyértelmű, hogy már szinte szokásosan két számjegyű a bérek növekedése Magyarországon, ugyanakkor az inflációs adatokat is elő kell vennünk ahhoz, hogy reális képet kapjunk.

Félmillió felett

A KSH legutóbb január 4-én közölt átlagkeresetre vonatkozó adatot. Akkor megtudhattuk, hogy 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500 Ft-ra rúgott, ez pedig egy év alatt 18,4 %-os növekedést jelent. A kedvezmények figyelembevételével kalkulált nettó átlagkereset pedig 352 000 Ft volt októberben, ez egy év alatt 19,1 %-os növekedésnek feleltethető meg. A bruttó átlagkereset ugyanakkor már 2,2 %-kal csökkent októberben, ugyanis az előző év tizedik hónapjában mért pénzromlással már nem tudta tartani a lépést a bérek emelkedése.

Alapvetően nem egyértelmű, hogy a fenti következtetés hosszabb távon jó hírnek tekinthető-e. Természetesen egyéni szempontból jobb, ha kapunk annyi béremelést, mint amennyit az infláció elvisz, ugyanakkor jellemzően így alakul ki az ár-bér spirál. A fogalom jellemzője az, hogy az árak emelkedéséből a vállalatok a bérek emelkedését finanszírozzák, az így fellépő fogyasztói kereslet viszont újabb áremelkedést okoz, s így tovább. A folyamat igen nehezen megállítható, és így általában is kijelenthető, hogy az infláció csökkenését végül megelőzi a reálbérek csökkenése.

Érdemes részleteiben elemezni

A hangzatosabb és nagyobb mintán alapuló statisztikai adatok nagy hátránya, hogy kevésbé ragadja meg értelemszerűen a részfolyamatokat, ezért érdemes a kereseti adatoknak is a mélyére ásni. Nem mindegy például, hogy valaki a vállalkozási, költségvetési, vagy a non-profit szektorhoz hasonlítja a saját fizetését, ahogyan az sem, hogy például a családi adókedvezmények miatt a bruttó keresetének végül hány százalékát tarthatja meg. Ugyanígy érdekes az is, hogy mely ágazatról beszélünk; a pénzügyi és biztosítási szektorban például továbbra is a többszöröse az átlagkereset a vendéglátáshoz viszonyítva, és akkor még nem említettük például a mediánkeresetet, vagy a nemek szerinti különbségeket. Ha meg akarjuk tudni tehát, hogy a saját fizetésünk átlagon felül növekedett-e, akkor érdemes a részadatokra támaszkodni az egész országra jellemző átlagkereset helyett.

További adatok: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2210.html