Ahogy globálisan az egész világon, úgy Magyarországon is felerősödtek az inflációs félelmek. Ez a félelem az adatokban is visszaköszön nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Az ok leegyszerűsítve a kormányok és jegybankok soha nem látott gazdaságösztönző lépéseiben rejlik, a járvány hatásaitól megtépázott gazdaság megmentésére ugyanis nem sajnálták az eszközöket a döntéshozók. Ez pedig az újra nyitással párhuzamosan keresletnövekedést, és így inflációt okoz. De mit jelent ez az egyik legjobb magyar befektetésre, a Magyar Állampapír Pluszra nézve?

Mikortól éri meg az inflációkövető kötvény?

A szuperállampapír abból a szempontból érdekes, hogy a hozama bár lépcsős kamatozású, de fix, azaz előre meghatározott. Ha valaki a lejáratig tartja, akkor évente átlagosan körülbelül 5 % nettó hozamot érhet el a papírokon. Természetesen 0,6 %-os jegybanki alapkamat mellett és a bankok ajánlatai körül nézelődve ez kiemelkedően magas kamat, ennek megfelelően ma már egyértelműen a MÁP+ a legnépszerűbb lakossági állampapír.

Az inflációt viszont nem tudja kezelni, viszont „vetélytársa” a Prémium Magyar Állampapír igen. Inflációkövető állampapírként ugyanis magasabb infláció esetén magasabb kamatokat is kaphatunk. Azonban ha utána számolunk, akkor jelenleg körülbelül 3,7 %-os infláció esetén éri meg már jobban Prémium Magyar Állampapírt vásárolni, ha az egyéb tényezőktől (mint a visszaváltás költsége) eltekintünk. Gondolhatnánk, hogy akkor egyértelműen ez a jobb választás, hiszen áprilisban már 5,1 %-os inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Azonban ez nem ilyen egyszerű: az állampapír hozama az éves átlagos infláció alapján változik, a kiugró adatok is csak átlagolva jelennek meg tehát.

Felveszi a harcot a jegybank

Persze ettől még feltételezhetjük, hogy tartósan, példának okáig 5 évig az átlagos éves infláció meghaladja majd a 3,7 %-ot. Ebben az esetben valóban jobban járunk, ha PMÁP-ban tartjuk a pénzünket. Érdemes azonban emlékeznünk a jegybank legutóbbi kommunikációjára, hogy akár kamatemelés árán is felveszik a harcot az inflációval, és ráadásul nem reaktív, hanem proaktív módon kívánják elkerülni a túlzó mértékű inflációt. Kérdés, hogy mennyire lesz ez sikeres, illetve hogyan alakulnak a fogyasztói árak alapvetően a keresletnövekedés hatására.

Nem kell azonban feltétlenül döntést hoznunk egyik vagy másik alternatíva mellett. A jó öreg diverzifikáció most is segítségünkre lehet; valószínűleg nem veszítünk sokat, ha megosztjuk a pénzünket a lehetőségek között.